Örülök annak, hogy ma már egészen nyíltan lehet beszélni a roma tanulók szegregációjáról - mondta Ürmös Andor, az esélyegyenlőségi tárca főosztályvezetője tegnap, a cigány diákok iskolai elkülönítésével foglalkozó tanácskozáson. Szavai mindenképp előrekívánkoznak, mert más örvendetes bejelentés nem nagyon hangzott el. Daróczi Gábor miniszteri biztos például arról beszélt, hogy hétszáz olyan általános iskolai osztály van az országban, ahol szegregáltan tanítják a cigány gyerekeket. Kifogásolta, hogy amióta megszűnt a tanfelügyelői rendszer, rendkívül nehéz bepillantást nyerni az iskolák belső életébe. Az összlakosság egyre csökken, a romák száma folyamatosan nő - utalt arra, miért fontos javítani a cigányság iskolázottsági színvonalán. A szegregáció visszaszorítására tett kormányzati intézkedések ugyanakkor eddig nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

Radó Péter, az Oktatáspolitikai Elemzések Központjának igazgatója hosszan sorolta az iskolai szegregáció kialakulásának és fennmaradásának okait. Az első helyen említette a "hagyományos pedagógia csődjét", vagyis azt, hogy az oktatás nem képes bizonyos tanulók igényeihez alkalmazkodni. Gondot okoz az elitista követelményrendszer, ami elsősorban nem a tantervekben, hanem a pedagógusok gondolkodásmódjában érhető tetten. A témába vág az a kutatás, amely Havas Gábor és Liskó Ilona vezetésével készült csaknem hatszáz általános iskolában. Kiderült: ha sok roma tanul egy iskolában, az iskolaépület állapota nagy valószínűséggel rosszabb az átlagosnál. A cigány többségű osztályokat jó eséllyel akkor is a rossz állagú épületekben helyezik el, ha az iskolában viszonylag kevés a roma tanuló.

A kutatók tapasztalatai szerint a pedagógusok általában rokonszenvvel viszonyulnak a roma diákokhoz, de az is igaz, hogy minél kevésbé felkészültek szakmailag, annál gyakoribb a cigányokkal szembeni tanári diszkrimináció, és a roma tanulók iskolai közérzete is annál rosszabb.

Az általános iskolai igazgatók jelentős része a roma tanulók iskoláztatásának felelősségét a családokra, a szülőkre igyekszik hárítani. A vizsgálat készítőinek az a benyomásuk, hogy az igazgatók többsége egyáltalán nincs tudatában annak, hogy az iskolákban alkalmazott pedagógiai eljárások és módszerek milyen nagy mértékben befolyásolják a roma tanulók sikerességét.