Legfőbb kifogásuk, hogy a magyar jogszabályok nincsenek összhangban az európai joggal, ellentétesek a csomagolási hulladékokról szóló uniós irányelvvel. A beadvány szerint a szabályozás indokolatlan előnyben részesíti az italcsomagolások újbóli használatát a hasznosítással szemben, emiatt akadályozza az áruk EU-n belüli szabad mozgását. Vörös Péter, a beadványt készítő ügyvédi iroda ügyvédje az MTI-nek elmondta: kártérítéssel elsősorban a német importsöröket forgalmazó cégek élhetnének, amelyek árui január óta a magas termékdíj-tételek miatt kiszorultak az országból. "Az ásványvíz- és üdítőipar azoknak a beruházásoknak a költségeit követelhetné vissza, amelyeket a szabályozásból adódóan kényszerültek végrehajtani" - tette hozzá az ügyvéd.

A környezetvédelmi tárca szerint a hazai termékdíjas szabályozás megfelel az EU irányelvének. Az új előírások lényege, hogy a korábbi tömegalapú díjfizetési kötelezettség helyett megjelent a darabalapú díjtétel. Évente több mint 1,2 milliárd PET palack végzi szemétként. A termékdíj ennek, a budapesti Hősök terét hatszor megtöltő mennyiségű hulladéknak a csökkentését, a visszaváltás erősítését célozza.

A zöldtárca szerint álláspontját támasztja alá az Európai Bíróság tavaly decemberi döntése, amely a magyar termékdíjas szabályozásnál lényegesen szigorúbb német rendszert is az uniós előírásokkal összeegyeztethetőnek találta. A minisztérium szerint a Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége évek óta támadja a hulladék csökkentését célzó hazai erőfeszítéseket, anélkül, hogy - a tárca többszöri kérésére - javaslatot tett volna a probléma megoldására.