Halk duruzsolás tölti be az iskola előterét – többen József Attila verseit elemzik. Nyolc előtt pár perccel a diákok bemehetnek az osztályokba. Illetve, egy akadályon még túl kell jutniuk, a táskaellenőrzésen. Az iskola vezetése úgy döntött, a tanárok inkább személyesen ellenőrzik minden diák táskáját, így, ha netán bombariadót jelentene valaki érettségi közben, nem szakítják félbe a dolgozatírást. Senkinél nem volt robbanószer.

Nyolc előtt egy perccel összefutunk még egy rémült fiatalemberrel a folyóson. – Bocsánat, sietek, nem tudom, hol vagyok – hebegi, és már el is tűnik a szemünk elől. Közben az osztálytermekben mindenki kipakolja táskájából a vizsgához szükséges kellékeket: írószert, szendvicset, üdítőt, rágót. A helyesírási szótár használata azonban némi gubancot okoz.
– Ellenőrizzük, és ha nincs benne puska, használhatjátok – mondja az egyik tanár.

– Saját szótárral nem dolgozhatnak, csak az iskoláét vehetik igénybe – dönt az igazgató.
– Nem így tudom – válaszolja neki az előbbi tanár.

Ekkor megjelenik egy másik oktató. Közli, az első hatvan percben egyáltalán nem szabad kisegítő szótárt használni. Az viszont még mindig nem derül ki, hogy egy óra elteltével mit lapozhatnak. Pontban nyolckor behozzák az első feladatlapot. – A vizsga két részből áll – mondja egy tanárnő. – Az első hatvan percben szöveget kell értelmezni, az azt követő három órában pedig három tétel közül választhattok. Mindenki kap egy kódszámot, és ezt írja a neve helyére.

Síri csendben mered mindenki a feladatlapjára. – Vigyázzatok, az életetek függ ettől a naptól – buzdítja őket az igazgató.

Erre az előttem ülő lány észrevehetően összerezzen. Kicsit előrehajolok, és ezt olvasom a papírján. Láng István: Környezetvédelem, fenntartható fejlődés. Mindentudás Egyeteme, 9. előadás, 2002.

Magukra hagyom őket – én megtehetem –, kint várok. Háromnegyed tizenkettőkor kivágódik az iskola ajtaja. – Jobb lett volna, ha üresen adom be a papírt – sziszegi félig maga elé, félig nekem egy srác. A negyediket végzett Vásárhelyi Zsóka érkezik utána, és kérdésemre elhadarja a három tételt. Aztán azt mondja, hogy ő Mikszáthot választotta. – Sajnos fogalmam sincs, hogy sikerült-e a dolgozatom, mert túlzottan szubjektív a pontozás. Az előző években másképpen osztályoztak – mondja.

– Ráadásul előre meghatározott kritériumok alapján kellett esszét írnunk – kapcsolódik be a beszélgetésbe Vajda Flóra. – Olyan szempontok szerint kellett dolgoznunk, amit eddig nem tanítottak. Nem tudom, mi lesz tovább, mert zavaros az egész érettségi rendszer. Persze kedden a matekkal folytatunk, az azért mégiscsak egyértelműbb.

Már az aulában puskát keresnek