Az uniós finanszírozású Reflex Programban hét ország 12 kutatócsoportja vizsgálta a mobilkészülékek egészségügyi hatásait. Korábban számos, egymásnak ellentmondó kutatási eredmény látott napvilágot a témában, az EU pedig pontot kívánt tenni a vita végére. A mostani az első, viszonylag egyértelmű eredmény, amely alátámasztja a már évekkel ezelőtt megfogalmazódott aggályokat, ám a következmény minden bizonnyal nem a mobiltelefonálás visszaszorulása, hanem a készülékek sugárzásának csökkentése, illetve a sugárzási értékek szigorúbb ellenőrzése lesz.

A Reflex-vizsgálatok alapján úgy tűnik, a maroktelefonok körüli elektromágneses mező már kis "dózisban" is változásokat okozhat a sejtek génállományában (többféle betegség, akár daganatos elváltozás kialakulásához is hozzájárulva). A kutatási összefoglaló is hangsúlyozza: nem tudni, hogy a mesterséges körülmények között, sejttenyészetekben kimutatott változás az élő szervezetben is kialakul-e.

Jelenleg a mobiltelefonok sugárzásának határértéke 2 watt/kilogramm, de a kutatók már 0,3 watt/kilogrammnál is megfigyeltek töréseket a gének DNS-láncában. Az adott telefonkészülékre jellemző sugárzási érték (amit a készülékek dobozán feltüntetett SAR szám mutat) többnyire 0,4 és 1,4 watt/kilogramm között mozog, a 0,3-as szintet gyakorlatilag a piacon lévő összes telefon meghaladja. Ezek a számok általános tapasztalat szerint egyelőre nemigen befolyásolják a fogyasztókat a döntésben, pedig több EU-tagországban is létezik hatósági ajánlás arról, hogy a fogyasztók lehetőleg a 0,6-os értéknél kisebb sugárzású készülékeket válasszák (különösen akkor, ha gyermekek számára vásárolnak telefont).

A mobil-adatátviteli hálózatok utolsó láncszemeinek, a bázisállomásoknak egészségügyi hatásáról nem készült hasonlóan átfogó vizsgálat (egy WHO-kutatás már elindult, "végeredmény" azonban még nincs). A bázisállomás valójában egy kis teljesítményű adóvevő, a tényleges teljesítménye mindössze néhányszor 10 watt (szemben például az URH rádió- és tévéadók több százezer wattos teljesítményével). Az állomásokat többnyire "árbocokra" vagy épületekre szerelik, konfliktus többnyire az utóbbi esetben szokott kialakulni. Bár egy bázisállomásnak az emberi testre ható sugárzása - az alacsony intenzitás és a nagy távolság miatt - kisebb, mint egy mobiltelefoné, a káros hatás mégsem kizárható, mivel itt tartós (állandó) sugárzásról van szó. Szakértők szerint különösen éjjel nagy a kockázat (nem a napszak miatt, hanem azért, mert az éjszakát többnyire fekve töltjük, és ilyenkor a testet nagyobb felületen éri a sugárzás). Magyarországon 2004 augusztusa óta az EU-ban elfogadott sugárzási határértékek vannak érvényben, ami azt jelenti, hogy a meglévő bázisállomások döntő többségét még a korábbi (szigorúbb) határértékek szerint engedélyezték. Ennek ellenére azóta több helyszíni mérésnél is kiderült, hogy némelyikük túllépi az időközben megemelt küszöböt.