Európa - s főleg a helyszínnek jelentkező Franciaország - immár biztosra veszi, hogy itt épül meg a világ kísérleti fúziós erőműve, az Iter. - Tudomásom szerint az egyezség megszületett, hamarosan véglegesítik - nyilatkozta Pierre Lellouche, a francia kormánymegbízott. Jacques Chirac államelnök maga is világgá kürtölte a hírt, amikor televíziós fellépésében azt akarta illusztrálni: az EU ad is Franciaországnak, nem csak elvesz tőle.

Az Iter tízmilliárd dolláros beruházás, amely 2014-től mintegy húsz évig oroszlánrészt vállalna az áramtermelésben. A létrehozó konzorcium - az EU, az USA, Japán, Kína, Oroszország és Dél-Korea - a délkelet-franciaországi Cadarache-t és egy észak-japáni helyszínt, Rokkaso-murát választotta ki lehetségesnek.

Az Európai Unió és Japán tárgyalásairól Antonia Mochan, Janez Potocnik EU-biztos szóvivője kijelentette: - A találkozó nagyon konstruktív volt, s előbbre jutottunk a fogadó ország, illetve nem fogadó ország kérdésében. Bizakodunk, hogy júliusig meg tudunk állapodni - mondta.

Már Koidzumi Dzsunicsiro japán kormányfő múlt hét eleji, európai látogatásán is felröppentek olyan hírek, amelyek szerint Tokió - megfelelő ellentételezés esetén - hajlandó lemondani a fogadó ország státusáról. Egyes források szerint a "technikai megállapodás" a franciák a költségek felét állnák, a japánok tíz százalékát, a konzorcium többi tagja pedig a fennmaradó negyvenet. A japánok megkapnák továbbá a kutatási bázist, ahol a személyzet egyötödét is ők adhatnák.

Miközben az ügy eldöntöttnek tűnik, újabban megkérdőjelezik az Iter tudományos értékét. Maszatosi Kosiba, Japán utolsó fizikai Nobel-díjasa (2002) úgy véli: a fúziós reaktor a politikusok és az üzletemberek vállalkozása, nem a tudósoké. Ezért nem is bánja, ha az Iter a franciákhoz kerül. A 78 éves professzor szerint az Iterben a reakció eddig példátlan energiaszintű, 14 megaelektronvoltos neutronokat termel majd, ám rejtély, hogyan lehet ezeket - például falak, illetve abszorberek közbeiktatásával - kontrollálni.