Önpusztító tumorsejtek
A szóban forgó hatóanyagot - az említett tévéműsorban is - igen széles hatásspektrumú, szinte az összes daganattípussal szemben hatékony szerként írták le, ami szakmai körökben is kételyeket ébresztett a bejelentés komolyságát illetően. Mint Kulcsár Gyula elmondta, a hatás azon a felismerésen alapul, hogy az egészséges szervezetben a rosszindulatú daganatok kialakulását nem az immunrendszer, hanem egy másik védekező rendszer akadályozza meg. Az elméletet kísérleti tapasztalatok is alátámasztják, például mesterségesen "immunrendszer-nélkülivé" tett egerekben semmivel sem könnyebb laboratóriumi beavatkozással daganatot előidézni, mint egészséges fajtársaikban, az alternatív védekezőmechanizmus ugyanis a kiiktatott immunrendszerű állatokban is működik. A kutató szerint a védekezésnek a keringési rendszeren keresztül kell hatnia, másképp ugyanis nem lehetne biztosítani, hogy a szervezet bármely pontján elhelyezkedő, bármilyen típusú tumorkezdeményhez eljusson (az egészséges szervezetben rendszeresen keletkeznek tumorsejtek, ám ezek rövidesen elpusztulnak, nem alakul ki belőlük daganat). Ezen a logikai úton jutottak el azokhoz a kismolekulákhoz (egyes aminosavakhoz és vitaminokhoz), amelyeket a ráksejtek a vérből korlátlan mennyiségben fölvesznek, saját pusztulásukat idézve elő. A hatóanyag ezeknek a kismolekuláknak (pontosabban közülük a kísérleti úton kiválasztott leghatékonyabbaknak) a kombinációja - Kulcsár úgy véli, ez a magyarázata a készítmény széles körű alkalmazhatóságának.
A tabletta évek óta piacon van, táplálékkiegészítőként, a hagyományos rákterápiák mellett (és nem helyett) ajánlják. Az infúziós változatot gyógyszerként kívánják engedélyeztetni (szintén kiegészítő terápiás célokra). Ezzel az állatkísérletek - Ember István akadémiai doktor, a Pécsi Egyetem orvosi népegészségtani intézetének intézetvezető egyetemi tanára tájékoztatása szerint - már megkezdődtek. A klinikai kísérleti fázis ezután kezdődik, a szerből kettő-hat év múlva lehet a patikákban kapható orvosság.