Bush szerint 1945 a kommunista elnyomás kezdete volt a balti államokban
A második világháború 1945-ös európai befejezése a kommunista elnyomás és megszállás kezdetét jelentette a balti államok számára - mondta szombaton Rigában George Bush amerikai elnök a három balti ország államfőjével közösen tartott rigai sajtótájékoztatóján.
A náci Németország veresége a "megszállás és a kommunista elnyomás kezdetét" jelezte - jelentette ki az amerikai elnök, Vaira-Vika-Freiberga litván, Valdas Adamkus lett és Arnold Rüütel észt elnökkel együtt tartott sajtótájékoztatóján.
George Bush hangsúlyozta, hogy pénteken kezdett európai körútjának célja, hogy "tisztelegjen azok előtt, akit hatvan éve feláldozták magukat" Európának a náci iga alóli felszabadításáért.
Az amerikai elnök vasárnap a hollandiai Margraten katonai temetőbe látogat, hétfőn pedig részt vesz a második világháború európai befejezésének 60. évfordulója alkalmából tartott moszkvai ünnepségeken.
George Bush úgy vélte, hogy szabad választásokat kell tartani Fehéroroszországban.
Fehéroroszország népe számára lehetővé kell tenni, hogy szabad, nyílt és becsületes választásokon fejezhesse ki a véleményét - szögezte le.
George Bush hangsúlyozta: Oroszországnak is érdeke, hogy demokratikus államok, barátok és szövetségesek vegyék körül. - Továbbra is a lehető legvilágosabban beszélek Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy elmondjam neki, országának érdeke, hogy demokráciák legyenek a határán - hangsúlyozta George Bush, aki vasárnap tárgyal orosz kollégájával.
Bush koszorúzott és kitüntetést vett át Rigában
Busht, aki péntek este érkezett a lett fővárosba, szombaton ünnepélyesen fogadták az impozáns elnöki palotában, majd az amerikai elnök egyórás tárgyalást tartott vendéglátójával, Vaira Vike-Freiberga lett elnökkel, aki a legmagasabb lett érdemrenddel, a Három Csillag-renddel tüntette ki őt. A laudáció szerint Bush a szabadságért és demokráciáért küzd nemcsak hazájában, hanem szerte a világon. Bush válaszában a "szabadság és demokrácia példájának" nevezte Lettországot.
Lettország bátorsága iránti csodálatát hangoztatta az amerikai elnök később is, mielőtt megkoszorúzta a rigai szabadságemlékművet, amely a szovjet megszállók ellen küzdő lett ellenállási mozgalom jelképévé vált. Az emlékművet a két világháború közötti független Lettországban, 1935-ben állították, talapzatán A hazáért és a szabadságért felirat látható.
A rigai látogatás Bush ötnapos európai körútjának részét képezi, melynek keretében jelen lesz a hétfői moszkvai győzelem napi megemlékezésen. A második világháború európai befejeződésének 60. évfordulója alkalmából rendezendő nagyszabású moszkvai ünnepségekre a három balti ország meghívott vezetői közül csupán a lett elnök asszony utazik el. A balti államok azt szeretnék, ha Oroszország hivatalosan elismerné több évtizedes szovjet megszállásukat, illetve megkövetné őket ezért.
Bush felesége, Laura és Vike-Freiberga, valamint annak férje társaságában látogatást tett a Riga melletti holokauszt-emlékhelyen, ahol a nácik 1941. november 30-án és december 8-án 25 ezer zsidót lemészároltak. Laura Bush virágot és zsidó szokás szerint kavicsot helyezett el az emlékművön.
A lettországi orosz kisebbség ismert vezetője, Jakov Plinyer bejelentette: bojkottálni fogja Bush Rigában elmondandó beszédét, mert véleménye szerint az amerikai elnök "kettős mércével" mér, amikor a lett nemzet, illetve a csaknem félmilliós lettországi orosz kisebbség jogairól van szó.
Rigában ezen a napon nemcsak Busht üdvözlő megnyilvánulásokkal lehetett találkozni. Pacifisták fizetett óriástáblákat helyeztek el a konvoj útvonalán az iraki háború ellen tiltakozva, és egyes rigai házak ablakaiban a hírhedt iraki Abu Graib börtön foglyait ábrázoló fotók láthatók, illetve egy Barbara Busht, az amerikai elnök anyját ábrázoló fotó a felirattal: "George, nem erre tanítottalak téged!"
A lett rendőrség 30 helyi illetőségű radikális nemzeti-bolsevik tüntetőt őrizetbe is vett, akik megpróbáltak erőszakkal behatolni a lett fővárosnak a Bush-látogatás idejére lezárt belvárosi övezetébe. A militáns csoport előzőleg egy, a központtól két kilométerre fekvő parkban tüntetett az amerikai elnök látogatása ellen. A rendőrség a rigai szabadság emlékmű közelében vette őrizetbe őket, ahol korábban Bush koszorúzott. A csoport tagjai füstbombákat hajigáltak a rendőrökre, és azt kiáltozták, hogy "a fasizmus nem tör át". A rendőrök ezt követően fogták le őket.
Putyin emlékművet avatott
Az orosz nép nemcsak megvédte a hazát, de tizenegy európai országot is felszabadított - hangsúlyozta Vlagyimir Putyin szombaton.
Az orosz elnök, aki második világháborús emlékművet avatott a moszkvai Poklonnaja-hegyen, hangsúlyozta: "A Barents-tengertől a Kaukázusig terjedő óriási harcmezőkön szétvertük az agresszor harci gépezetét".
"Soha nem látott még a világ ilyen tömeges hősiességet, ekkora lendületű partizánháborút, ekkora lelkesedést és a hátországi erők dolgozóinak ekkora erejét, akik minden szükséges megadtak a hadseregnek" - mondta az orosz elnök. Emlékeztetett rá, hogy a hitleri hadsereg veszteségeinek háromnegyed részét a keleti fronton szenvedte el.
A Moszkva központjától nyugatra található Poklonnaja-hegyen 15 feliratos kőlap állít emléket a tizenöt szovjet frontnak (hadseregcsoportnak) és a flottának.
Az emlékműavatás után az orosz elnök Szergej Ivanov védelmi miniszter és Jurij Luzskov, Moszkva főpolgármester kíséretében vörös szegfűket helyezett el a Hitler-ellenes koalícióban részt vevő országok emlékművénél, majd beszédbe elegyedett az ünnepségen megjelent fiatalokkal.
(MTI/AP/AFP/dpa/ITAR-TASZSZ)
