A feketefoglalkoztatást - a hozzá kapcsolódó adócsalás miatt - ma is szankcionálhatják, így a Btk. napokban bejelentett kisebb módosításának célja az, hogy a bírákat a jelenleginél súlyosabb büntetések kiszabására ösztönözzék. Vagyis: továbbra sem önmagában a feketemunkások alkalmazása lesz bűncselekmény, hanem a költségvetésnek és a tb-alapoknak okozott bevételkiesést ítélik meg szigorúbban. A hatályos büntető törvénykönyv szerint minden olyan tevékenységet szankcionálni kell, amelynek révén az elkövető kibújhat az adó- és járulékfizetési kötelezettségek alól. A szabálytalan foglalkoztatás célja pedig éppen az, hogy a munkáltató megszabaduljon a tetemes közterhektől.

Bírósági források szerint gondot jelent, hogy az elmaradt adók és járulékok összegét, vagyis a költségvetésnek okozott kár tényleges mértékét - munkaszerződés és más dokumentumok hiányában - meglehetősen nehéz megállapítani. Ezért gyakori, hogy a befizetési kötelezettség elmulasztását csupán néhány hetes, legfeljebb egy-két hónapos időtartamra sikerül bizonyítani. A munkáltatóknak így jó esélyük van arra, hogy az adócsalásért csupán a lehető legkisebb büntetést - például pénzbírságot vagy felfüggesztett szabadságvesztést - róják ki rájuk.

Speciális szabályok híján a bírói gyakorlat úgy alakult, hogy az adó- és járulékfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a bűnhalmazatra érvényes szabályokat alkalmazzák. E szerint a bíró nem adja össze az egyes feketemunkások alkalmazásával okozott bevételkiesést, hanem közülük azt választja ki a büntetési tétel meghatározásához, akinél a legnagyobb mértékű csalást bizonyították. Miután többnyire ez is viszonylag kis összeg, marad az adócsalás alapesete, amit két évig, de halmazati büntetésként is legfeljebb három évig terjedő börtönnel sújthatnak. A Btk.-módosítás célja, hogy a bíróságok szakítsanak ezzel a különben jogilag nem kifogásolható gyakorlattal. Ennek érdekében új tényállásként bevezetik a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalást, előírva, hogy ilyenkor a feketemunkával okozott bevételkiesést össze kell adni. Ezért, aki nagyobb számban foglalkoztat feketemunkásokat, esetleg akkor is az adócsalásért maximálisan kiszabható nyolcévnyi börtönre számíthat, ha a munkásokon egyenként csupán néhány tízezer forintot spórolt meg.