Magyarországnak nem földindulásra és égzengésre van szüksége, hanem sok okos döntésre és intézkedésre, hogy jobb és könnyebb legyen az élet, lehessen és megérje tisztességesen dolgozni - így foglalta össze újólag a száz lépés programjának lényegét tegnap a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc a kormány ülését követő tájékoztatón kifejtette: szinte egy időben kell hozzányúlni a jövedelemszerzés, a jövedelemelköltés, a közszolgáltatások igénybevételének területéhez; az állami szerepvállalás minden spektrumában tesznek úgy "öt-hat" lépést.

"Adókról és járulékokról akkor lehet dönteni, ha tisztába tesszük, hogy az állam milyen szerepet vállal a jövőben egyes területeken. Az elkövetkező hetek a közszolgáltatásokról, az állami szerepvállalás tartalmáról, azok finanszírozásáról szólnak majd, s ha mindezt átlátjuk, akkor ránézünk, hogy spóroltunk-e az államnak. Ha igen, akkor adunk vissza adót" - közölte a kormányfő. Mint mondta, becslések szerint jelenleg 15 és 30 százalék közötti a feketegazdaság aránya. Ez három- és hat-ezermilliárd forint közötti összeget jelent, az államháztartás bevétele a tervezett intézkedések megtétele után reményeik szerint ebből legalább 700-800 milliárd, legfeljebb háromezermilliárd forint lenne. A miniszterelnök példaként említette: a 700-800 milliárd forintból futná arra, hogy a 38 százalékos személyijövedelemadó-kulcs alsó határát másfél millióról hárommillió forintra emeljék. Ha sikerülne elérni a háromezermilliárd forintos pluszbevételt, akkor meg tudnák felezni az átlagos áfát, eltörölhetnék az iparűzési adót, és az előbb említett másfél milliós szja-határt kétmillióra emelhetnék.

A foglalkoztatást érintő 15, már ismertetett döntésről szólva a miniszterelnök hangsúlyozta: nem büntetéssel akarnak fenyegetni, inkább az érdekeltséget növelnék. Gyurcsány Ferenc szerint a száz lépés valójában "markáns baloldali program", mert a kisembert védi azzal, hogy csökkenti a dolgozók kiszolgáltatottságát. A miniszterelnök megjegyezte: lesznek vesztesek. Mindazok, akik a trükkök fenntartásában érdekeltek. A kormány által elfogadott menetrend szerint a 15 pontos csomagból még ebben az évben hatályba lépne az alkalmi munkavállalást kiterjesztő előterjesztés, a garantált minimálbér szabályozása és a munkaügyi ellenőrzés rendszerének átalakítása januártól módosulna.

A fekete- és a szürkefoglalkoztatás legaktívabb terepe az idegenforgalom és a vendéglátás, valamint az építőipar - jelentette ki Gyurcsány Ferenc. Csak az utóbbinál minden harmadik foglalkoztatott feketén vagy szürkén dolgozik, az államháztartást ebből fakadóan érintő bevételkiesés legalább százmilliárd forintra tehető. A kormány első olvasatban megtárgyalta az ezekre vonatkozó javaslatokat. A továbbiakban az érdek-képviseleti szervezetekkel egyeztetnek. Végleges döntés május 18-án várható.

A tervezett intézkedések a következők:

1. A jövőben az építési engedélyezési eljárásban meg kellene mondani, hogy nagyságrendileg mennyi lesz a kivitelezés várható költsége, mikor kezdődik meg a kivitelezés, és azt ki végzi. A munkanaplóban szerepeltetni kellene a munkavégzés ütemét, és a számlákat is csatolni kell. A használatbavételi engedély kiadása előtt ellenőriznék, hogy az építkezéssel kapcsolatos számlák megvannak-e.

2. A tízmillió forint alatti kivitelezéseket, a házfelújítást, a lakásbővítést, a "kalákában" építést nem korlátoznák. A tíz- és harmincmillió forint közötti, profi vállalkozók és kivitelezők közreműködésével készülő beruházásokat azonban "pontosabban figyelik", a harmincmillió feletti építkezések során pedig még részletesebb költségvetést kérnek, s még részletesebb tájékozódási lehetőséget kapnának a munkaügyi, adó- és építésügyi hatóságok.

3. Törvény tenné kötelezővé, hogy 0 és 15 százalék között az árlapon, az étlapon és a számlán tüntessék fel a borravalót. Hogy ez hol mennyi, azt az adott vállalkozás maga döntheti el. A felszolgálásban részt vevők jövedelmét kiegészítő borravaló a személyi jövedelemadó alapját képezi, a társadalombiztosításét azonban nem.

4. Egy Btk.-módosítási javaslat értelmében a foglalkoztatással összefüggésben elkövetett adócsalás ugyanolyan büntetést vonna maga után, mint az "egyszerű" adócsalás. A pontosítást a már kialakult bírói gyakorlat miatt látta szükségesnek a kormány.

5. A "kékmunkával" összefüggésben elhangzott: a jövőben a napi 2500-3000 forintos munkabérhez körülbelül 400 forint közteherjegy járul majd. Ebből 300 forintot a munkaadó leírhat az adóalapjából.

Gyurcsány Ferenc igyekezett eloszlatni néhány, szerinte tévesen közölt hírt. A "leghatározottabban" cáfolta, hogy a kormány csökkentené a gyes és a gyed összegét, megerősítette, hogy az álláskeresési támogatás az első három hónapban a minimálbér 120 százaléka lesz, s hogy a "kék- munka" nem azokra vonatkozik, akik - miként fogalmazott - szívességből behordják a fát a szomszéd néninek.

Zöldkommandó és termelők

A Balaton és térsége cselekvési programról számolt be a szerdai kormányülésen a környezetvédelmi és a regionális fejlesztésekért felelős tárca nélküli miniszter. Batiz András kormányszóvivő elmondta: jelenleg Siófoknál átlagosan 100 centiméter a víz magassága, s ilyen jó vízminőségre az 1960-as évek vége óta nem volt példa. Nyáron környezetvédőkből, egyetemistákból álló "zöldkommandó" ellenőrzi a tó mentén a környezetvédelmi szempontból veszélyes helyeket. A mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásáról László Boglár kormányszóvivő adott tájékoztatást. A programban azok az 55 év feletti, de az öregségi nyugdíjkorhatárt még el nem érő, főfoglalkozású mezőgazdasági termelők vehetnek részt, akik a tulajdonukban lévő mezőgazdasági földterületet, gazdaságot eladják vagy bérbe adják, illetve elajándékozzák egy fiatalabb gazdálkodónak. (N. Sz.)

A tízmillió forint alatti építkezéseket, felújításokat nem akarják korlátozni