Nagy a skandináv jólét, a svédek sokkal jobban élnek, mint az amerikaiak - számoltunk be januárban a baloldali Dissent egyik cikkéről. Egy Norvégiában élő amerikai író, Bruce Bower szembeszáll a mítosszal.

"Az északi országok gazdagságáról szóló közhelyeket így lehet összefoglalni: a skandinávok sokkal jobban élnek, mert a jóléti állam minden szükségletet kielégít" - írta nemrég a New York Timesban.

A skandináv valóság azonban ridegebb. Az oslói uszodák elhanyagoltak, a könyvtárak elavultak, kevés a rendőr, kevés az iskola - számol be tapasztalatairól Bower. - Az emberek tragacsokkal járnak, nem vesznek új bútort; egy tanár nem engedheti meg magának, hogy a büfében vegyen tízórait.

Bower tapasztalatait a közelmúltban nyilvánosságra hozott felmérések megerősítik. A libertárius svéd kutatóintézet, a Timbro elemzése szerint az amerikaiak harminc százalékkal többet költhetnek havonta, mint a leggazdagabb európai ország, Luxemburg lakosai, és több mint kétszer annyit, mint a legszegényebb uniós országok. (A statisztika szerint Görögország, Spanyolország, Portugália a legszegényebb - a felmérés az újonnan csatlakozott országokat nem vizsgálta.)

A KPMB (online nem elérhető) márciusi elemzése még kevésbé hízelgő Európára és főként az északi országokra nézve. Ha az emberek keresetét az adott országra jellemző árszínvonalhoz viszonyítjuk, akkor kiderül, hogy a skandináv országok polgárai még az EU déli országainál is szegényebbek. Vagyis egyhavi átlagkeresetet Dániában, Svédországban és Norvégiában kell a leginkább beosztani.

Átlagkeresetből Amerikában lehet a legjobban megélni. Európában az átlagbérből Spanyolországban futja a legtöbbre, a skandináv országokban a legkevesebbre. Minél magasabbak az adók, annál kevesebbet vásárolhat az ember.

Hogy betegnek, nyugdíjasnak és munkanélkülinek hol jobb lenni, azt Bower nem vizsgálta.