Gil-Robles megállapította, hogy a cigányokkal szemben a legtöbb európai országban még mindig észrevehető emberi jogsértéseket követnek el, a faji megkülönböztetés továbbra is probléma a kontinensen, sőt bizonyos nyugat-európai országokban az EU tavalyi bővítése óta újabb romaellenes hullám bontakozott ki. Utóbbit a spanyol szakember a roma bevándorlással kapcsolatos félelemmel, illetve a 2001 óta - az akkori terrorhullám nyomán - általában megnövekedett türelmetlenséggel magyarázta.

A romák esélyegyenlőségének javítására - elsősorban magyar képviselőknek köszönhetően - különös gondot fordít az Európai Parlament is. Az Európai Unió választott képviselőtestülete egy héttel ezelőtt fogadta el a romák helyzetével foglalkozó határozatot, amelynek előkészítésében kulcsszerepet játszottak az EP roma származású tagjai, Járóka Lívia (Fidesz-MPSZ) és Mohácsi Viktória (SZDSZ), valamint az esélyegyenlőségi ügyekben is tevékenykedő Lévai Katalin (MSZP) és Kósáné Kovács Magda (MSZP).

Az EP-dokumentum is hangsúlyozta a romákkal szembeni fajgyűlölet és faji megkülönböztetés terén észlelhető tendenciák sürgős felszámolásának szükségességét, emellett konkrét lépéseket követelt a tagállamoktól annak érdekében, hogy mindenki egyenlő eséllyel vehesse igénybe az egészségügy és a társadalombiztosítás szolgáltatásait. Felhívta a figyelmet a számos tagországban faji elkülönítést alkalmazó iskolarendszerre, és arra is rámutatott, hogy a roma közösségeknek elfogadhatatlanul nagy mértékű munkanélküliséggel kell megküzdeniük.

Franco Frattini, az Európai Bizottság igazságügyi felelőse még beiktatása előtt, tavalyi meghallgatásán úgy nyilatkozott egy esetleges uniós roma jogszabály létrehozását illetően: türelemmel kell megtalálni az utat afelé, hogy szembe tudjanak nézni ezzel a valósággal. Egyetértett mindazonáltal azzal, hogy uniós szinten is meg kell próbálni lépéseket tenni a romák védelmének érdekében.

(MTI)