Gurmai az MTI-nek nyilatkozva hozzátette: a mostani generációk mindazonáltal már "a partnerségben gondolkodnak, és akkor lehet igazán építkezni, ha van párbeszéd az esélyteremtésben a nők és férfiak között".

A brüsszeli tanácskozáson mintegy tucatnyi EP-képviselő, civil és nőszervezetek vezetői azt a jelentést vitatták meg, amelyet a Soros Alapítványhoz kötődő Nyílt Társadalom Intézet készített a nők és férfiak esélyegyenlőségéről az Európai Unió új tagállamaiban és a jelenlegi tagjelölt országokban. A jelentés egyebek között rámutatott arra, hogy a közép- és kelet-európai országokban a nemek közötti esélyegyenlőség továbbra is megoldatlan. Bulgáriában, Észtországban és Szlovákiában a nők ugyanazért a munkáért 25-30 százalékkal kevesebb bért kapnak, s jóllehet több mint 50 százalékát alkotják a lakosságnak, aránytalanul kisebb számban vannak jelen a kormányzati szervekben. A magyar Országgyűlésben a női képviselők aránya alig éri el a 9 százalékot. Litvániában mindössze két, Lengyelországban csak egy, Szlovákiában egyetlen női miniszter sincs a kormányban.

Gurmai Zita elmondta, határozott erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az Európai Unió jogi eszközeivel érvényesíteni lehessen a nemek közötti esélyegyenlőséget, és ebben a folyamatban jelentős szerepet kell kapnia az Európai Parlamentnek is. Hangsúlyozta: a kormányok felelősek azért, hogy rendszeresen figyelemmel kísérjék, hogyan valósul meg az azonos munkáért azonos bér elv a nemek között mind az állami, mind a magánszektorban, és azért is felelősek, hogy a vizsgálódás eredménye eljusson a közvéleményhez.

Magyarországon 2003 óta van már törvény az egyenlő bánásmódról, idén februártól pedig működik az esélyegyenlőségi hatóság. Magyarország esetében a bérbeli különbség 19 százalék a nők rovására, a vállalkozásokban 30 százalék a nők aránya, menedzseri pozícióban a nők 10 százaléka található - idézte a jelentés adatait Gurmai Zita.

Lévai Katalin (MSZP) felszólalásában egyebek között elmondta, hogy társjelentéstevőként 59, később az Európai Bizottság által többségében elfogadott módosítást nyújtott be az esélyegyenlőségi irányelvekhez. Hangsúlyozta, hogy az EP ezt az ügyet kiemelten kezeli, ezért hozta létre a parlament elnöke azt a magas szintű munkacsoport, mely az EU törvényhozását esélyegyenlőségi szempontból hivatott felügyelni. - Az esélyegyenlőség nemcsak a nők ügye, hanem össztársadalmi ügy - jelentette ki a korábbi magyar esélyegyenlőségi miniszter.

Jelezte azt is, hogy fontosnak tartja az előítéletmentes kommunikációt. Lévai Katalin pénteken erről is beszélgetést folytat a Közép-európai Egyetemen a Budapestre látogató Margot Wallströmmel, az Európai Bizottság alelnökével, kommunikációért felelős főbiztossal.

(MTI)