Ugyanakkor a felnőttképzésben a részt vevőket és nem az intézeteket, a megváltozott munkaképességűek alkalmazásakor pedig a dolgozót és nem a munkaadót támogatja majd az állam.

Az első tizenöt lépés több részletéről dönt ma a kormány. Számos szigorításra lehet számítani - a mai ülésen tesznek pontot a Btk. módosításának az igazságügyi tárca által készített javaslatára - ez jelentősen szigorítaná a feketemunkára kirótt büntetést. Az a munkaadó, aki nem fizeti be a feketén foglalkoztatott alkalmazottja után a közterheket, akár nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható lesz. A feketefoglalkoztatás büntetőjogi megítélése azonos lenne az adócsaláséval.

Ezenkívül azt a munkáltatót, amely be nem jelentett dolgozókat alkalmaz - s ezen többször rajtakapják - súlyos esetben akár ki is zárhatják az állami közbeszerzési tenderekből. Fokoznák a munkaügyi ellenőrzéseket is - bár az kérdés, miként. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség évek óta visszatérő panasza, hogy kevés a munkaügyi ellenőr: az OMMF tavaly év végén összesen 640 alkalmazottal próbálta ellátni feladatait. Ennek bővítésére aligha van esély: a szervezet 2005-ben 3,8 milliárd forintból gazdálkodhat - ennek jó részét, 2,9 milliárdot az alkalmazottak bére és bérterhei teszik ki.

Építkezéshez költségvetést

A szigorítások mellett azonban jelentősebb szerep juthat a legális munkavégzés ösztönzésének is - ezt szolgálnák az építőipar, a turizmus, a vendéglátóipar speciális szabályai is. Arról azonban még nem tudni részleteket, miként próbálják majd "kifehéríteni" az ágazatok foglalkoztatási térképét. Annyit sikerült megtudnunk: az építési engedély megadásához ötmillió forint feletti értéknél becsült költségvetést kell benyújtani, az újabb határ harmincmillió körül lesz - ebben az esetben már kimunkált költségvetést vár el a hatóság az engedély megadásához. Ezeknél a számításoknál részletezni kell, hogy az építtető mekkora összeget kalkulál a kalákára, s mekkorát a szakmunkák elvégeztetésére. Ezt a kalkulációt ellenőrizheti a munkaügyi hatóság és az adóhivatal is.

A vendéglátásban élni lehetne a külföldön már szinte mindenütt alkalmazott szervizdíj számlán való szerepeltetésével, amely így legálissá tenné a felszolgálók borravalóját - tb-járulékot azonban nem kellene fizetni utána. Tudvalévő ugyanis, hogy sok pincért foglalkoztatnak feketén a főszezonban, s bérük maga a borravaló.

Ami a munkanélküli-ellátás rendszerének átalakítását illeti, a járadék kétszakaszossá tétele (az első három hónapban keresethez igazodó, a második hat hónapban a minimálbér 60 százalékát kitevő összeg) mellett az elképzelések között szerepel az, hogy a második szakasz kitöltése előtt elhelyezkedők legalább egy részét megkapják a "megtakarításnak", vagyis annak az összegnek, ami még munkanélküliként járt volna számukra.

A tartósan munka nélkül lévők aktív álláskeresésre ösztönzéséhez oly módon alakítanák át a szociális és munkaügyi szolgáltatásokat, hogy megszűnne a jelenlegi álláskeresést ösztönző juttatás - ezt a regnáló kormány vezette be, bizonyos feltételekkel 180 napig jár, mértéke a nyugdíjminimum 85 százaléka -, és helyére lépne az álláskeresők segélye. Ezt rövidebb ideig folyósítanák, viszont pár napra szóló munkák ez idő alatt is elvállalhatók lennének. A rendszeres szociális segély mellett alkalmi munka ma is végezhető, viszont a segély összegét a munkavégzés időtartama alatt - ezzel időarányosan - megkurtítják. A tervezett változás lényege az, hogy valamiféle puha átmenetet teremtsenek a segély és a munka világa között - a segély összege fokozatosan "morzsolódna" le.

Garantált minimálbér?

Az ígéret, mely szerint megteremtik annak garanciáját, hogy a munkáltatók irreálisan magas teljesítménykövetelmények előírásával ne fizethessenek kevesebbet a minimálbérnél, a szakszervezetek igényére született. Ennek végrehajtására konkrét elképzelés - információink szerint - nincs. A teljesítménykövetelmények "elfogadhatóságának" ellenőrzésében nincs semmi ördöngösség - állítja viszont Keleti Tamás, a textilipari dolgozók szakszervezetének elnöke. A munka törvénykönyve ugyanis 2002 óta rögzíti, hogy a munkáltatónak kell bizonyítania, teljesíthető-e az előírt norma. Ha a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvénybe még az a passzus is belekerül, hogy az ellenőrzésnek ki kell terjednie a teljesítménykövetelmény teljesíthetőségére, bezárul az a kiskapu, amelyen keresztül el lehetett kerülni a minimálbér fizetését. A szakszervezetek emellett még el kívánják érni, hogy a napi nyolc órában dolgozók számára bevezessék a garantált minimálbért.

A magánszemélyek által - például bébiszitterként, háztartási alkalmazottként vagy kertészként - foglalkoztatottak évente kétszáz napot dolgozhatnak majd úgy, hogy jogosultságot szereznek nyugdíjra és egészségügyi ellátásra. Alkalmazójuknak közteherjegyet kell vásárolniuk a postán, amelyet beragasztanak az alkalmazott munkavállalói könyvébe. A járulékok átalányban történő lerovására alkalmas közteherjegyek értékének 75 százaléka - a kormány szándékai szerint - viszszaigényelhető lesz az szja-ból. - A kék- munka az alkalmi munkavállalók foglalkoztatási biztonságát teremti meg, s ezt szolgálja, hogy alkalmi munkavállalókat alkalmazó munkaadók a közteherjegy értékének 75 százalékát visszaigényelhetik - mondta Garzó Lilla, a munkaügyi tárca helyettes államtitkára a tegnapi sajtótájékoztatón. Tájékoztatása szerint tavaly 132 ezren váltottak ki alkalmi munkavállalói könyvet, miközben becslések szerint 2-300 ezren keresik ilyen munkákból a kenyerüket. A tervek szerint a javaslattal kapcsolatos szabályok már augusztus elsején életbe lépnének.

A munkaerő-kölcsönzés szabályainak módosításával a cél az, hogy külföldi munkaerő-kölcsönzők se fizethessenek a hazai minimálbérnél kevesebbet az általuk kiközvetített munkavállalóknak. A magyar munkaügyi ellenőrök a külföldi céget nem ellenőrizhetik, így a jogszabályalkotók elgondolása az, hogy a magyar vállalatnál is megtalálható legyen a munkavállaló és kölcsönző cég közötti szerződés, ebből ugyanis vissza lehet következtetni a keresetre. A munkaerő-kölcsönzők ennél nagyobb horderejű változásban reménykednek. Szerintük a hazai piacon is dolgozik jó néhány olyan vállalkozás, amely valójában illegálisan alkalmazza a kikölcsönzött dolgozókat.

A Manpower igazgatója, Kovács Ildikó szerint ezért általában kötelezni kellene a kölcsönbe vevő cégeket, hogy saját telephelyükön is tegyék ellenőrizhetővé a kölcsönzés útján foglalkoztatottakkal kötött munkaszerződések másolatait. Szerinte a munka világának kifehérítését és a verseny egyenlőségének megteremtését segítené az is, ha a diák munkavállalók utáni közterhektől nemcsak a diákszövetkezetek, hanem a munkaerő-kölcsönzők is mentesülnének.

Cég helyett a rászorult kap

A felnőttképzésre eddig mintegy 15 milliárd forintot fordítottak, ám ennek a pénznek jelentős része célt tévesztett, mivel a képzés nem igazodott a munkaerő-piaci igényekhez. Igazság szerint eddig azt se lehetett tudni: azok, akik jelentős állami támogatás mellett részt vettek egy-egy képzésben, valójában el tudnak-e helyezkedni. A képzéseket követő monitoring jelenleg önkéntes alapon működik a teljes oktatási rendszerben: mindössze néhány felsőoktatási intézmény - mint a Műegyetem - és felnőttképző cég próbál kérdőíves felméréssel utánajárni, hogyan tudnak elhelyezkedni a végzett diákok.

A kormány azt szeretné elérni, hogy a támogatást ezentúl ne közvetlenül a tanfolyamokat szervező cégek kapják, hanem maguk a résztvevők, mégpedig annak függvényében, hogy képzésük mennyiben illeszkedik a megszerzett tudással való elhelyezkedés esélyéhez. A szakképzés átalakításának szemlélete is ennek megfelelő lesz, hogy lehetőség szerint meg lehessen akadályozni a túlképzést, illetve a bizonyos szakmák esetében a hiányt. A kormányfő hétfői beszédében azt mondta, a jövőben csak azok az intézmények kaphatnak támogatást, amelyek esetében bizonyított a diákok megfelelő arányú elhelyezkedése a képzésnek köszönhetően.

A megváltozott munkaképességűek támogatási rendszerének átalakítása tavaly kezdődött: a munkaügyi, pénzügyi és szociális tárca közös, három év alatt fokozatosan bevezetendő rendszer kidolgozásán dolgozik. Igaz, utóbbinál egyelőre még nem tudtak információval szolgálni arról, mi is a pontos feladatuk az átalakításban. A decemberben bejelentett tervek szerint 2007-től a munkaadók helyett közvetlenül a megváltozott munkaképességű dolgozó kapna támogatást.

Az FMM reményei szerint őszre elkészül, és működni kezd a megváltozott munkaképességűeket alkalmazó munkaadók akkreditációs rendszere, amely lehetővé teszi majd a foglalkoztató cégek minősítését és ellenőrzését is. A Népszabadság információi szerint ezt egy háromtagú akkreditációs bizottság végzi majd, amelyben egy a munkaügyi szervezettől érkező, pontosabban egyelőre még meg nem határozott kritériumoknak megfelelő rehabilitációs foglalkoztatási szakértő mellett egy gazdasági szakember és egy mérnök vagy jogász kap helyet. A bizottság esetenként a szakhatóságok, például az ÁNTSZ munkatársaival egészülhet ki, feladata annak eldöntése lesz, hogy mennyire reális a dotációs igény.

A tervek szerint nem a cégeket akkreditálnák, hanem az egyes telephelyek, munkahelyek nevesítetten kapnának meghatározott időre szóló minősítést. További újdonság lesz, hogy mindez államigazgatási eljárás keretében zajlik majd, vagyis ha valaki kérelmét elutasítják, bírósághoz fordulhat. Arról egyelőre még nincs információ, hogy a bizottság milyen kritériumok alapján akkreditálhat majd egy-egy munkahelyet. Információink szerint a szakmai szervezetek és a szociális partnerek két hét múlva ismerkedhetnek majd meg az akkreditáció jelenleg tárcaközi egyeztetésen lévő szakmai anyagával.

Munkaügyi ellenõrzés egy fõvárosi építkezésen. Sokan szaladnának el a vizsgálat elõl