Nemrégiben Zsigó Jenő, a Roma Parlament vezetője jelentette be, hogy lemond az Országos Cigány Önkormányzat képviselői tisztségéről, majd Oláh József, Roma Diplomások Országos Szervezetének elnöke döntött úgy, hogy kilép a testületből. Oláh indokolása szerint "választási ígéreteinknek még a töredékét sem sikerült megvalósítani", az "OCÖ munkáját az elmúlt időszakban kizárás, kirekesztés és antidemokrácia" jellemezte, változásra pedig szerinte halvány remény sincs.

Mindkét távozó roma politikus Rytkó Emíliának, az Országos Választási Iroda vezetőjének írt levelet, kérve, hogy intézkedjen a megüresedett képviselői státus(ok) betöltéséről. A leveleket nem a megfelelő helyre címezték ugyan, de ez legyen a legkisebb gond. Rytkó Emília közölte, hogy a lemondásokról szóló nyilatkozatokat elküldi Kolompár Orbánnak, az OCÖ elnökének, akinek aztán az Országos Választási Bizottsághoz kell fordulnia.

Kolompár elmondta, hogy amint megkapja a papírokat, azonnal értesíti a választási bizottságot. Szeretné, ha a legközelebbi közgyűlésén már ünnepélyes keretek között köszönthetnék a testület két új tagját. Az OCÖ elnöke úgy tudja, csupán formaságról van szó: az a két politikus lesz képviselő, aki az országos cigányválasztáson a legtöbb szavazatot kapta. (Mármint azok közül, akik akkor nem jutottak mandátumhoz.)

Korábban valóban ez volt a rend, ám a Legfelsőbb Bíróság egyik határozata új helyzetet teremtett.

Az Országos Örmény Önkormányzatban 1999-ben hasonló eset történt, mint most a romáknál. Lemondott három örmény képviselő, az Országos Választási Bizottság - a kisebbségi törvényre hivatkozva - átadta a megbízóleveleket a soron következő legtöbb szavazatot kapott jelölteknek. A Legfelsőbb Bíróság azonban jogorvoslati kérelem nyomán kimondta, hogy a hivatkozott "jogszabályhely nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely alapján az Országos Választási Bizottság a megüresedett mandátumok betöltésére hatáskörrel rendelkezne". A bíróság a választási bizottság "törvényi felhatalmazás hiányában hozott" határozatát törvénysértőnek minősítette, és megsemmisítette.

Kolompár Orbán nem tudott erről a bírósági döntésről, de azt nem tartja megengedhetőnek, hogy üresen maradjon két poszt az 53 fős cigány önkormányzatban.

Most már csak az a kérdés, hogy milyen módon lehet pótolni a távozó képviselőket. A választ Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa sem tudja. Szerinte ebből is csak az látszik, hogy ezer sebből vérzik a kisebbségi választójogi törvény. Éppen ideje - mondta -, hogy a parlament elfogadja azt a javaslatot, amely teljesen új alapokra helyezi a kisebbségi választási rendszert.

Zsigó Jenõ és az OCÖ volt elnöke, Horváth Aladár, 2003-ban