A gyártók a médiahatóságnál pályáznak támogatásért, a beadott anyagokhoz pedig csatolni kell egy szerződést, amelyben valamelyik tévé vállalja, hogy az elkészült filmeket le is vetíti. Ezt mindhárom filmnél garantálta a Duna TV. A sugárzási szerződéseket a tévé részéről elnökként Cselényi írta alá.

Megkeresésünkre Cselényi László azt közölte: nem talál semmi kivetnivalót abban, hogy elnöki tevékenysége ellátása mellett korábbi filmes karrierjét is folytassa. "Van egy pár díjam, nem vagyok teljesen ismeretlen alkotó, és semmi nem tiltja, hogy rendezzek" - mondta az elnök, aki szerint a jövő év végi határidő lehetőséget ad arra, hogy elnöki teendői mellett forgasson is. Szerinte akkor járt volna el etikátlanul, ha strómant szerzett volna, és mögé bújva készíti el a filmeket. Ráadásul nem a Duna TV pénzén forgatna, hanem az ORTT finanszírozná a filmeket, ha nyernek a pályázaton. "Sem pénzt, sem munkalehetőséget nem vennék el a kollégáimtól" - mondta.

Felvetésünkre, hogy ugyanez igaz-e a műsoridőre is, Cselényi úgy válaszolt: nincs annál olcsóbb műsor, mint amit az ORTT fizet, a Dunának pedig csak adásba kell adnia. "Van rálátásom arra, hogy milyen filmek férnek bele a Duna filozófiájába, és ezek ilyenek."

A három film közül az egyik egy ötvenperces Héjja Sándor- emlékfilm, amelyet a beadott rendezői koncepció szerint "boldogan tapsol majd meg a Duna Televízió közönsége". A tervezett hétmilliós összköltségvetésből nettó 600 ezer forint a rendezői, 300 ezer a szerkesztői gázsi. A hatrészesre tervezett A hit bölcsője sorozatnál epizódonként 450 ezer forint a rendezőnek járó rész, a forgatókönyvért pedig további 120 ezer jár. A szintén hatrészesre tervezett Európai időutazás Bartók Bélával epizódjai után 380 ezer jut a rendezőnek, 130 ezer a szerkesztőnek. Cselényi közölte: a producertől kialkudott összeget jótékonysági célra, például határon túli magyarok támogatására fordítaná.

A Cselényivel megbízási szerződésben álló Duna TV kuratóriumának elnöksége még nem foglalkozott az elnök filmes terveivel - tudtuk meg Bíró Sándortól, a kuratórium elnökétől. Szerinte a Duna első elnöke, Sára Sándor is rendezett hivatali ideje alatt. Bíró úgy látja, hogy el lehet meditálni azon, mennyire etikus, hogy az elnök saját filmjeiről köt sugárzási szerződést, de ez nem jogi kérdés.