Az április 21-i intézkedést a pészah miatti fokozott biztonsági intézkedésekkel indokolták. Az utóbbi évek legvéresebb izraeli merényletét 2002-ben éppen a zsidó húsvét első napján követte el egy öngyilkos palesztin merénylő - egy netanjahi szállodában 15 kilogramm robbanóanyaggal levegőbe repítve magát 29 izraelit megölt, mintegy százat pedig megsebesített.

A mostani határzár eredetileg szombat estig lett volna érvényben, de meghosszabbították, miután az izraeli hadsereg olyan értesülések birtokába jutott, amelyek szerint terroristaszervezetek támadásokra készülnek Izraelben.

Az újabb engedmények feltétele a lefegyverzés

Izrael nem engedi át a biztonsági ellenőrzést a palesztin hatóságoknak újabb területeken, amíg a palesztin fél nem fegyverzi le az Izrael által körözött terroristákat - jelentette ki kedden Saul Mofaz izraeli védelmi miniszter.

Mofaz úgy fogalmazott az izraeli közszolgálati rádiónak adott nyilatkozatában, hogy "a (palesztin) terrorizmus folytatódik", és azzal vádolta a palesztinokat, hogy nem teljesítették vállalt kötelezettségeiket Túlkarm és Jerikó ciszjordániai városok palesztin ellenőrzés alá helyezése után.

Izrael március 16-án adta át a biztonsági ellenőrzést a palesztin hatóságoknak Jerikó és március 21-én Túlkarm felett. A február 8-án, az egyiptomi Sarm-es-Sejkben lezajlott négyoldalú közel-keleti csúcsértekezleten született megállapodás Ariel Saron izraeli kormányfő és Mahmúd Abbász palesztin elnök között összesen öt ciszjordániai város palesztin biztonsági ellenőrzés alá helyezéséről. A palesztin fél vállalta a megállapodásban, hogy felszámolja az izraeli célpontok ellen fegyveres támadásokat intéző, merényleteket végrehajtó palesztin fegyveres csoportokat.

Mofazéhoz hasonló nyilatkozatot tett kedden Raanan Giszin, Ariel Saron izraeli kormányfő közvetlen munkatársa is. Mint mondta, Izrael nem lép előre az Egyesült Államok, az Európai Unió, az ENSZ és Oroszország által támogatott rendezési terv, az útiterv végrehajtásában, ha a Hamász palesztin fegyveres szervezet fegyvereinek letétele nélkül részt vesz a palesztin törvényhozási választásokon.

Az izraeli katonák és civilek ellen fegyveres támadásokat és robbantásos merényleteket végrehajtó Hamász beleegyezett korábban, hogy az Izraellel kötött tűzszünet jegyében szünetelteti támadásait és merényleteit, de nem volt hajlandó belegyezni fegyvereinek letételébe. Abbász palesztin elnök egyezett meg a tűzszünetről Saron izraeli kormányfővel a februárban lezajlott sarm-es-sejki csúcsértekezleten, és a megegyezés után ő tárgyalt a Hamásszal és más fegyveres palesztin szervezetekkel is, próbálva rábeszélni őket a tűzszünet tiszteletben tartására.

Giszin azt mondta keddi nyilatkozatában, hogy nem elég a tűzszünet betartása, a palesztin fegyveres csoportokat le is kell fegyverezni ahhoz, hogy tovább lehessen lépni az útiterv végrehajtásában. "A palesztinok nem léphetnek előre a demokrácia felé, ha egy magánhadsereggel rendelkező csoport is részt vesz a júliusi választásokon" - vélekedett.

A Hamász egy szóvivője válaszul kijelentette, hogy a palesztin szervezet nem szándékozik letenni fegyvereit, és visszautasította "a palesztin belügyekbe való izraeli beavatkozást".

A három végrehajtási szakaszra bontott útiterv értelmében a palesztinoknak le kell fegyverezniük az első szakaszban az izraeliek ellen támadásokat végrehajtó fegyveres csoportjaikat, Izraelnek pedig be kell fagyasztania a palesztin területeken létrehozott zsidó telepek bővítését. Eddig egyik fél sem tett eleget kötelezettségének.

(MTI)