Saranszki kilépett a Saron-kormányból
Az ötvenhét éves Saranszki szerint az izraeli kormány nem tesz semmit a kivonulás okozta társadalmi feszültségek enyhítéséért. A politikus távozása komoly presztízsveszteséget jelent a Saron-kormánynak.
Saranszki tragikus hibának tartja az egyoldalú kivonulást, amely szerinte a terrort támogatja, és megakadályozza egy szabad palesztin társadalom felépülését. A Likud párti politikus korábban is hangoztatta: a területek átadását, és a békefolyamatot palesztin reformokhoz kötné. Saranszki bírálta Saront, amiért a kormányfő el akarja választani az izraeli gazdaságot a palesztintól. Úgy látja: az nem hoz békét, ha Izrael sebészi pontossággal elszakad a palesztinoktól, hanem csak egy valóban demokratikus, politikailag és gazdaságilag szabad palesztin állam létrejötte után lehet beszélni békéről.
A gulágot is megjárt Saranszki demokráciáról alkotott elképzelései nagy hatással voltak George W. Bushra - elméleti alapot adtak az elnök beiktatási beszédéhez is. The Case for Democracy: The Power of Freedom to Overcome Tyranny and Terror (Védőbeszéd a demokráciáért: A szabadság hatalma a zsarnokság és a terror legyőzésére) című könyvében az arab világ demokratizálásában látja a békéhez vezető egyetlen üdvös utat. Elválasztja a békés "szabad társadalmakat", a külső fenyegetettséget belső elnyomásra használó "félelemtársadalmaktól". A demokrácia kialakulását nem tartja lehetetlennek a muzulmán társadalmakban. Bírálói gyakran álmodozónak mondják a politikust.
Saranszki 1986-ban a Kelet- és Nyugat-Berlin határán lévő Glienecke hídon, fogolycsere keretében szabadult, és került később Izraelbe. "Szovjetellenes propaganda" miatt 1975-ben elveszítette az állását, egy moszkvai bíróság 1978-ban háromévi börtönre és tíz év munkatáborra ítélte. A puritán életvitelű Saranszki Izraelben megalapította az orosz bevándorlókat képviselő Jiszrael Ba'Alija pártot, mely később egyesült a Likuddal. Saranszki a lemondása előtti héten, a zsidó húsvét utolsó három napját a Gázai övezet zsidó telepein töltötte.