A diploma biztosan behozza az árát
A felsőfokú végzettségű fiatalok körében a munkanélküliség egy-három százalék, míg az oklevél nyújtotta kereseti többlet jóval magasabb az Európában jellemzőnél.
Az elmúlt évtizedben 400 ezer friss diplomás lépett ki a munkaerőpiacra, évente kétszer annyian kapnak oklevelet, mint a kilencvenes évek elején, a hallgatói létszám pedig három és félszeresére nőtt. Kertesi Gábor és Köllő János munkaügyi kutatók azt vizsgálták - korcsoportokra és foglalkozásokra bontva -, hogyan alakult a pályakezdő diplomások sorsa, az expanzió nem vezet-e tömeges munkanélküliséghez, illetve keresetcsökkenéshez?
A néhány évvel korábban végzett vizsgálatok még azt mutatták, hogy a felsőfokú végzettség jelentős többletjövedelmet hoz. Galasi Péter 2002-ben lezárult kutatása szerint - ezt az Állástrendben is ismertettük - azt mutatta, hogy 2002-ig töretlenül nőtt a diplomások bérelőnye a kevésbé képzettekhez viszonyítva. A "pókhálóciklus" kialakulásának - azaz annak, hogy az oktatási expanzió eredményezte hirtelen kínálatnövekedés, bércsökkenéshez, munkanélküliséghez vezetett volna - semmi jele. Mi több, a diplomások munkanélkülisége 1992-2003 között csökkent - szögezte le a tanulmányt bemutató tájékoztatón Köllő -, a huszonéves pályakezdők körében hat-nyolc százalékról három-öt százalékra, a negyven év körüliek csoportjában egy-két százalékra. A diplomások kereseti előnyének növekedése az alacsonyabb iskolai végzettségűekhez viszonyítva - a versenyszférában - megtorpant ugyan, ám európai összehasonlításban ez az érték is kiugróan magas. Míg Olaszországban harmadával, Ausztriában vagy Németországban nagyjából felével keres többet egy diplomás, mint érettségizett kortársa, Csehországban pedig mintegy 70 százalékkal, addig nálunk ez a többlet 130 százalék.
1995-2003 között 333 ezer új munkahely jött létre a KSH munkaerő-felvételének adatai alapján, ebből 233 ezer a diplomás állás. Ezek nagyobbik része azonban a közszférában keletkezett, önmagában az oktatási szférában majd 80 ezerrel nőtt a tanárok száma. Tehát az oktatás nemcsak termeli, hanem egyik legnagyobb felvevő piaca is a diplomásoknak. A változatlanul intenzív keresletet - a versenyszférában is - a kutatópáros arra vezeti vissza, hogy jó néhány foglalkozás képzettségiszint- igénye megnőtt. Erre akár egy jegypénztáros munkája is példaként szolgálhat, aki egészen más képzettséget igénylő munkát végez a fülkében, mint egy számítógép előtt, az on-line igényeket teljesítve.
A fiatal diplomások jelentős része - a korábban érettségizettek által betöltött - irodai ügyviteli foglalkozásokban helyezkedett el. Ennek dacára az érettségizettek körében sem nőtt a munkanélküliség, mert más szakmákban mintegy 130 ezer, középfokú végzettséget követelő új munkahely jött létre. Az állások képzettségigényének növekedése tehát a foglalkozási hierarchia egészére kihat, amit a kutatók jó irányú tendenciának vélnek, mondván nem az olcsó, képzettséget nem igénylő munkahelyekért kellene más országokkal versenyeznünk. Igaz - mint a vita során is elhangzott - egyetlen réteg a korábbinál sokkal roszszabb, sőt kilátástalan helyzetbe került, ez a szakképzetlenek csoportja.
Ha vita van az oktatási expanzió költségeiről, annak csak oly módon van értelme - jegyezte meg az egyik résztvevő -, hogy az erre kiadott közpénzek egy részét az iskolázatlan csoportok újratermelődésének megakadályozására kellene átcsoportosítani.
Ma egy diploma, nagyon alacsony kieső keresettel számolva is legalább hatmillió forintjába kerül a családnak - hangzott Köllő János kalkulációja. A költségeket még bőven behozza a diplomás bérelőnye. Diplomás-túltermelésről akkor beszélhetünk - mondják a kutatók - ha érzéklehetően mérséklődik az oklevelek nemzetközi összehasonlításban is nagyon magas kereseti és jobb munkafeltételeket nyújtó előnye, és eléri azt a szintet, amikor már visszaesik a felsőoktatás iránti kereslet is.
Az elmúlt egy-két évben a versenyszférában valamelyest már csökkent ugyan a bérelőny, de még mindig jóval meghaladja a fejlett országokban érvényesülő képzettségi "prémiumot". A költségvetési szférában azonban még nyoma nincs az alkalmazkodási folyamatnak, ott a kereslet-kínálat törvénye kevéssé érvényesül. A diplomásoknak akkor kell majd elhelyezkedési nehézségekkel szembenézniük - állította Köllő János -, amikor valamelyik kormánynak elég bátorsága lesz ahhoz, hogy szembeszálljon a költségvetési munkahelyek fenntartására és szaporítására irányuló nyomással.
Ezer pályakezdő szerezhet tapasztalatot a közszférában
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium munkatapasztalat-szerző állást hirdet a diplomás pályakezdő fiataloknak, akik a különböző kormányszervezeteknél dolgozhatnak - jelentette be Csizmár Gábor, a tárca vezetője a XXI. Század Egyesület által szervezett múlt heti munkaügyi konferencián. A pályázatot néhány héten belül meghirdetik, és a sikerrel pályázók közül hozzávetőleg ezren dolgozhatnak egy évig a kormányzati hivatalokban - mondta a miniszter.
Csizmár Gábor arról is beszélt, hogy Magyarországon már mintegy nyolcmillió mobiltelefon működik, s ezt a lehetőséget a foglalkoztatási szolgáltatások területén is szeretnék kihasználni. A pályakezdő fiatalok hamarosan mobilon is érdeklődhetnek majd állás- és képzési lehetőségek iránt.
A munkaügyi miniszter szólt arról, hogy a pályakezdődnek - a 14-24 éveseknek a 18,9 százaléka jelenleg nem jut munkához az iskola befejezése után - az ország 173 munkaügyi kirendeltsége is segítséget nyújt az álláskereséshez. A fiatalok komplex munkaerő-piaci programokba kapcsolódhatnak be, támogatják tapasztalatszerző állásba kerülésüket, vállalkozóvá válásukhoz pedig induló tőkét is kaphatnak. Csizmár Gábor szerint a pályakezdők munkatapasztalat-szerző foglalkoztatása eredményes, és beváltották a várakozásokat az ötvenszázalékos arányú társadalombiztosítási járulékcsökkentéssel meghirdetett állás- és ösztöndíj-lehetőségek is. (MTI)
