A FH honlapján a sajtószabadságról szóló 2005. évi jelentés, amely országok szerinti lebontásban és tervezet formájában olvasható, Magyarországról szólva megállapítja, hogy az alkotmány garantálja a szólás- és sajtószabadságot. Leszögezi, hogy "a független média szabadon működik Magyarországon, bár továbbra is túlpolitizált légkörben".

A FH emlékeztet, hogy tavaly májusban az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette azt a vitatott törvényt, amely a gyűlöletbeszédet börtönbüntetéssel sújtotta.

Újságírókat perbe fogtak az elavult médiatörvények miatt, mivel a törvényhozás késlekedett a szükséges új törvények elfogadásával. A kommunizmus bukása óta első ízben (2004. január 21-én) egy újságírót jogerősen elzárásra ítéltek egy liberális demokrata parlamenti képviselő megrágalmazásáért, majd a fellebbviteli bíróság júliusban két évre felfüggesztette az ítélet végrehajtását. Novemberben - szintén első ízben a kommunizmus utáni Magyarországon - az államtitokra vonatkozó, 1970. évi, elavult törvény alapján egy újságírót bírósági eljárás alá vontak egy cikke miatt, amelyben rendőrségi iratból idézett.

A magyarok a magánkézben lévő nyomtatott sajtó változatos skálájához jutnak hozzá, amelyek gyakran bírálják a kormányt. Még ha a kormány nem is korlátozza a külföldi, illetve a magánmédiát, sem az internethasználatot, továbbra is politikai vita zavarja az állami tulajdonban lévő média - két televízió és egy rádió - működését - olvasható a jelentéstervezetben. Az FH emlékeztet, hogy a magyar közszolgálati médiumokat felügyelő ORTT januárban egy hónapra felfüggesztette a Tilos Rádió sugárzási jogát, miután panaszt nyújtottak be az ott elhangzott keresztényellenes megjegyzések miatt. A Magyar Televízió (MTV) továbbra is átpolitizált, februárban az ORTT elmarasztalta amiatt, hogy nem tájékoztatott az ellenzéki pártok tevékenységéről. Az ellenzék gyakran azzal vádolta az új szocialista-liberális kormányt, hogy beleavatkozik az MTV és más, állami kézben lévő médiumok szerkesztéspolitikájába.

Sokan úgy vélik, hogy a magas médiakoncentráltság és a külföldi tulajdonosok nagy száma árt a média pluralizmusának. Általánosságban visszaesett a politikai napilapok értékesítése. Egy ismert napilap kis híján megszűnt, miután svájci tulajdonosa, a Ringier üzleti okok miatt be akarta zárni. Ez heves tiltakozást váltott ki a többi napilap és az újságíró szövetségek részéről - jegyzi meg végezetül a jelentéstervezet.

(MTI)