Miniszterelnöki keringő a szakszervezetekkel
Sokan hallgatták meg az ünnep szakszervezeti főszónokaként Szabó Endrét, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnökét, aki azt mondta: a régi május elsejék követelése, a munkát, kenyeret ma is aktuális. A május elseje alkalom annak átgondolására is, hogy milyen problémákkal küzdenek manapság a munkavállalók. Itthon is szembe kell nézni a foglalkoztatás alacsony szintjével, a munkanélküliséggel, az egzisztenciális bizonytalansággal. A legfontosabb teendőnek ezért is mondta a munkahelyek számának növelését: aki akar dolgozni, annak legyen is erre lehetősége. Határozottabb fellépést sürgetett a feketemunkával, az adókikerüléssel szemben, az adó- és járulékfizetési hátralékok behajtása érdekében. A szakszervezetek nem mondanak le a bérek és nyugdíjak gazdasági teljesítménnyel arányos felzárkóztatásának követeléséről - szögezte le Szabó, összefogásra szólítva fel egy élhetőbb és igazságosabb ország megteremtése érdekében.
Az idén sem maradt el az érdekvédők és a miniszterelnök találkozója, ahol a fő szerep a száz lépés politikájának jutott. Az alig félórás vizit nem volt nyilvános, az ott történtekről utóbb Kiss Péter kancelláriaminiszter tájékoztatott. E szerint Gyurcsány Ferenc "keringőre hívta fel" a szakszervezeti konföderációk elnökét, a héten a száz lépés program konkrétumairól tárgyalna az érdekvédőkkel. A találkozón a miniszterelnök megerősítette: a kormány szándéka, hogy megszüntesse a minimálbérrel kapcsolatos visszaélési lehetőséget, azt, hogy a munkáltató teljesíthetetlen normát szab meg a legkisebb bérért dolgozóknak, így nem kell kifizetnie a havi 57 ezer forintot. A további konkrétumokról a miniszter nem kívánt újabb részleteket elárulni. Arra Kiss Péter ígéretet tett, hogy az egyes intézkedéseket az Országos Érdekegyeztető Tanács elé viszik.
A miniszterelnök nyitott volt arra a javaslatra, hogy a törvénytelen foglalkoztatáson rajtakapott vállalkozásokat a jelenleginél szigorúbban büntessék. A jelenlegi szankció ugyanis a tapasztalatok szerint nem jelent számukra visszatartó erőt.
Amit eddig tudtunk
Átrendeződik a gyermek- és családtámogatási rendszer, a magas jövedelműektől az alacsony jövedelmek irányába. Az állam jelenleg 400 milliárd forintot fordít évente családtámogatásra.
Megszűnik a minimálbér teljesíthetetlen normákkal történő kijátszása: az átlagos teljesítménynél magasabb normát nem lehet majd előírni.
Érdekeltté teszik a munkaadókat és a munkavállalókat a legális munkavégzésben, az adó- és járulékfizetésben: a legális foglalkoztatást vállalók visszakapnák az ezzel együtt járó többletbefizetések egy részét.
Átalakul a munkanélkülieket támogató rendszer, jelenleg ugyanis munkanélküliként majdnem annyit lehet kapni, mint a minimálbérért végzett munkáért.
A feketemunka elleni harc jegyében átszervezik a munkaügyi ellenőrzést, több lesz a felügyelő, s szigorodik a büntetőjogi felelősségre vonás.
A munkavállalási hajlandóság ösztönzése érdekében megszűnik a tiltás a szociális juttatást igénybe vevők munkavégzésére.
A jövőben csak olyan cég részesülhet állami támogatásban, ahol rendezettek a munkaügyi kapcsolatok.
Átalakítják a szakképzést. A cél, hogy jobban megfeleljen a tanulni vágyók és a piac igényeinek.
