Hungarikum (vagyis speciális magyar termék) valójában csak a köznyelvben létezik, a hazai jogszabályok - az EU-joggal összhangban - nem ismerik ezt a fogalmat. Ennek ellenére mégis használjuk ezt a szót azoknak a zöldségeknek, gyümölcsöknek, élelmiszer-ipari cikkeknek és állatoknak a jelölésére, amelyek eredetük, földrajzi elhelyezkedésük, különleges minőségük vagy hírnevük alapján erre méltók.

Jelenleg tizenkét magyar termék részesül eredetvédelemben: így a makói vöröshagyma, a szegedi és a budapesti téliszalámi, a szegedi és a kalocsai fűszerpaprika-őrlemény, a csabai és a gyulai kolbász, valamint négyféle pálinka és a tokaji bor. A "garantáltan hagyományos és különleges" elnevezésű minősítő védjegyet eddig azonban egyetlen magyar termék nyerte el: a szódavíz.

A szikvíz - hagyományosabb nevén a szóda - tavaly tavasszal került be a Magyar Élelmiszerkönyv nemzeti értékei közé. Az Európai Unió élelmiszertörvényében a szikvíz, illetve a szódásszifon nem létező fogalmak, emiatt sokan attól féltek, hogy - mivel a szódavíz gyártására nincsenek szabályok - Magyarország EU-csatlakozása után kihalhat ez a mesterség, és ellehetetlenülhet több ezer család sorsa. A szikvizesek azonban elérték, hogy a szóda egyfajta "hungarikumként" szerepeljen a Magyar Élelmiszerkönyvben, és gyártására az uniós szabályoktól eltérő rendelkezések vonatkozzanak.

A szódások többségét képviselő Magyar Országos és Budapesti Szikvízkészítő Ipartestület pedig - az országban eddig egyedüliként - nemrég elnyerte azt a védjegyet, amely tanúsítja, hogy termékük hagyományos nyersanyagokból és előállítási móddal készült, s mint ilyen, világosan megkülönböztethető más hasonló élelmiszerektől. A védjegyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium keretein belül működő Agrármarketing Centrum (AMC) ítélte oda.

Jelenleg sem hatályos jogi szabályozás, sem önkorlátozó iparági megállapodás nem rögzíti, a hungarikum szót mely gyártók milyen termékeikre használhatják. Működik egy nem nyereségérdekelt szervezet, a "Hungarikum Klub", ezt hat évvel ezelőtt alapította a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., a Pick Szeged Rt., a Tokaji Kereskedőház Rt. és a Zwack Unicum Rt.; ők a saját termékeiket egyfajta hungarikumként kezelik. A klubtagság nem zárt, a szervezet két évvel ezelőtt a porcelán, a téliszalámi, a tokaji aszú és az unikum mellé felvette soraiba a halasi csipkét mint egyedi magyar terméket. A közelmúltban a szolnoki gulyásfesztivál szervezői jelentették be: a gasztronómiai világörökség részévé szeretnék tenni az egyik legelterjedtebb magyar ételt, a gulyást, annak is a legősibb fajtáját, amelyben a feljegyzések szerint csak hús, hagyma, őrölt paprika és só szerepel.

Mivel a hungarikum kifejezés használatát nem korlátozza jogszabály, azt elvileg olyan más magyar termékekre is használni lehetne, amelyek eddig nem részesültek megfelelő marketingben, és nem fordult feléjük túl sok figyelem. A világhálón működik weboldal, amelyen a lehetséges hungarikumokat felsorolják. Itt a "zöldség kategóriában" a cecei étkezési paprikát, a hajdúsági tormát, a vecsési savanyú káposztát, a rábaközi konzervuborkát, a hevesi, baranyai, békési és nyírségi görögdinnyét, a szabolcsi almát, valamint a magyar laskagombafajtákat is a különleges magyar termékek közé teszik. A kutyák között hagyományosan magyarként tartják számon a pulit, a pumit, a magyar sima és drótszőrű vizslát, az erdélyi kopót, a komondort, a kuvaszt, a mudit és a magyar agarat.

Hungarikumként jegyzik itt az aggteleki cseppkőbarlangot, az egerszalóki hőforrást, a Bükköt, a Balatont, de a matyó hímzést és az óvári sajtot is.

Szódavíz: az egyetlen, hivatalosan is különleges