Az Észtország délnyugati részén fekvő Pärnu településen tartott rendkívüli együttes ülésen elfogadott határozatban a képviselők felhívták Oroszországot, hogy "ismerje el a balti államok Szovjetunió által végrehajtott megszállását, s ítélje el a (szóban forgó időszakban) okozott igazságtalanságokat és szenvedést, tegyen továbbá lépéseket afelé, hogy kártalanítsa az észt, a lett és a litván népet az előidézett sérelmekért".

A szovjet hadsereg 1940 júniusában annektálta Lettországot, Észtországot és Litvániát, egy évvel később azonban a hitleri Németország erői kiszorították a Baltikumból a Vörös Hadsereget, amely 1944-ben foglalta vissza a három országot, a Szovjetunió köztársaságaivá téve őket. A balti államok a Szovjetunió 1991-es felbomlása nyomán nyerték vissza függetlenségüket.

A három balti ország államfői közül csak Vaira Vike-Freiberga lett elnök asszony megy el a második világháború európai befejeződésének 60. évfordulója alkalmából rendezendő május 9-i moszkvai emlékünnepségre, Valdas Adamkus litván és Arnold Rüütel észt államfő elhárította Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívását.

Győzelem napja: az észt kormány nem ünnepel

Védelmébe azokat az észt katonákat Andrus Ansip észt kormányfő, akik a második világháború végén a balti ország függetlenségének visszaszerzése reményében a náci német hadsereg oldalán harcoltak.

"Nem a katonák hibája volt, hogy sem Németország, sem a Szovjetunió nem ismerte el azt észt nép függetlenségét" -  fogalmazott a miniszterelnök a Postimees című lapnak adott  nyilatkozatában, amely az újság csütörtöki számában jelent meg.

"Számomra, ebben a háborúban nem volt nem sem jó, sem rossz  oldal. Azoknak az államoknak, amelyek megszállták Észtországot, egyike sem ismerte el az észt nép akaratát" - fűzte hozzá.

Észtországot a Szovjetunió 1940-ben megszállta, majd 1941-ben a Szovjetuniót megtámadó német csapatok vonultak be a balti államba, három évvel később azonban a Vörös Hadsereg visszafoglalta Észtországot, amely végül 1991-ban vált ki a szovjet birodalomból.

Ansip rámutatott: Észtország mint független állam nem vett részt a háborúban, de népe hatalmas vesztességeket szenvedett el. "Emberek haltak meg a harcokban, majd a megtorlásokban. Észtország a második világháború miatt vesztette el függetlenségét" - hangoztatta a nyilatkozó.     

Május 8-án, a győzelem napján a tervek szerint a tallinni kormány adózik minden olyan katona emlékének, aki a második  világháborúban akár a hitlerista náci, akár a sztálinista szovjet  hadsereg soraiban harcolva esett el.

Mindkét ország erőszakkal sorozta be az észt állampolgárokat - mutatnak rá történészek.

(forrás: MTI)