Az iraki főváros szunniták lakta, Adamíja nevű negyedében két, autóba rejtett pokolgép pusztított: az egyik egy étterem előtt, a másik pedig az út mentén, egy iraki rendőrjárőr elhaladásakor  robbant fel. Bagdad központjában, az ugyancsak szunniták által lakott Azamíja kerületben az iraki hadsereg egyik parancsnoksága  volt egy, robbanóanyaggal megrakott jármű célpontja. Bagdad déli részén, Dora negyedben pedig egy villamos erőmű közelében egy iraki  rendőrjárőr mellett robbant pokolgépet rejtő autó.

A helyi idő szerint reggel nyolc óra körül elkövetett  robbantásos terrorakciókban legalább tíz iraki rendőr, illetve  nemzeti gárdista vesztette életét, a sebesültek száma pedig eléri a  harminchármat. A sebesültek legalább kétharmada iraki polgári személy.

Az újabb merényletek egy nappal azután történtek, hogy az iraki alkotmányozó nemzetgyűlés bizalmat szavazott az ország történelmében több mint 50 éve első, demokratikus választások eredményeként megalakult kormányának. Ibrahím al-Dzsaafari miniszterelnök kormánya  azonban nem teljes, hiszen öt posztra - köztük a kulcsfontosságú  olajipari és védelmi tárca élére - csak ügyvezető jelleggel neveztek ki minisztert.

Bush: jó úton halad  a demokrácia építése Irakban

George Bush amerikai elnök szerint a demokrácia Irakban a folytatódó terrortámadások ellenére is jó úton halad. Az elnök közép-európai idő szerint péntekre virradó éjszaka tartott sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok Irak vezetői és népe mellett áll erőfeszítéseikben.

Bush elnök elmondta, hogy az Egyesült Államok változatlan támogatásáról biztosította Irak új miniszterelnökét, Ibrahim al-Dzsafarit, akinek telefonon gratulált kinevezéséhez és washingtoni látogatásra hívta meg őt.

Az elnök ismét kihangsúlyozta, hogy a szabad Irak jelentősen hozzájárulhat a béke megszilárdításához a Közel-Keleten. Emlékeztetett rá, hogy nehéz a zsarnokságtól eljutni a demokráciáig és Irakban mintegy hat hónapja állították helyre a szuverenitást.

"Úgy hiszen igen szépen haladunk előre, mert az irakiak kezdik belátni a szabad társadalom előnyeit" - mondta George Bush. Az új iraki kormányfőt arra biztatta, hogy a "még mindig elégedetlen lakossági csoportokat", vagyis a szunnitákat is vonja be demokratizálási folyamatba.

Az elnök most is elzárkózott attól, hogy konkrét időpontot nevezzen meg az amerikai katonák kivonására. Szavai szerint nem lenne bölcs dolog menetrendet felállítani, mivel az ellenség ahhoz igazodna, ezért csak annyit mondhat, hogy amilyen hamar csak lehet, kivonják az amerikai erőket, vagyis amikor az irakiak képesek lesznek gondoskodni saját biztonságukról.

A terrorizmusról szólva leszögezte, hogy a terroristák és a gyűlöletet hirdető ideológiájuk legyőzéséhez hosszú távon a szabadságot és a reményt kell meggyökereztetni.

Az elnök határozottan védelmébe vette jelöltjét, a nyers és temperamentumos ember hírében álló John Boltont az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetének a posztjára. Úgy fogalmazott, hogy az ENSZ reformokra szorul és ezért logikus módon olyan személyt nevezett ki, aki rátermett, nem rejti véka alá, amit gondol és köntörfalazás nélkül beszél a gondokról.

A szenátus külügyi bizottsága a múlt héten május 12-re halasztotta a szavazást John Bolton kinevezéséről, hogy tüzetesen megvizsgálhassa a jelölt alkalmasságát megkérdőjelező bírálatokat. A külügyi tárca volt biztonságpolitikai államtitkárát az alárendeltekkel szembeni durvasággal vádolják és azt is felróják neki, hogy mindig is lekicsinylően nyilatkozott a  világszervezetről.

Bush elnök sajtóértekezletén dicsérte is a világszervezetet, amiért nagyon pozitív szerepet játszott Szíria Libanonból való kivonulásának ügyében és a májusi libanoni szabad választásokat előkészítésében.

A sajtótájékoztató jelentős részében az elnök a nyugdíjrendszer reformjára buzdította a kongresszust. Figyelmeztetett, hogy 2017-re a nyugdíjbiztosítás többet fog kifizetni, mint amennyi bevételre szert tesz, ha minden a régiben marad. Érvelése szerint csak a  részleges privatizálás mentheti meg a rendszert az összeomlástól a társadalom fokozódó elöregedése miatt.

A benzinárak amerikaiak millióit sújtó emelkedésének kényes kérdéséről szólva közölte, hogy kormánya a kőolaj kitermelésének a növelésére buzdítja a nagy kőolaj-exportáló országokat. Bush hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak nagyobb függetlenségre kell törekednie energiaellátásában. Új atomerőművek és kőolaj-finomítók  építésére van szükség. Fontosnak nevezte az energiafelhasználás hatékonyságának a növelését is. (MTI)