A jugoszláviai etnikai háborúról az első magyar nyelven született regényt egy 32 éves ceglédi jogász, Benczúr Csaba írta, és egy kecskeméti cég, a BT-Press Kiadó jelentette meg. A címe: Hol van az Isten? A könyv - amelyet nem csak Kecskeméten és Cegléden terjesztenek - mondhatni, egy háborús visszafejlődés-regény: Nagy József nevű vajdasági magyar hősét besorozzák a Jugoszláv Néphadseregbe, és Vukovártól Szarajevóig végighalad az etnikai öldöklés állomásain. Mire Szarajevóban félig-meddig bosszút áll megölt családjáért, maga is úgy elaljasul, hogy időnként önként, kéjjel öl. A magyarnak van egy furcsa szerb barátja: az köti őket össze, hogy még a háború elején Alexandar, a szerb fiú egy bevetés során Nagy József helyett meggyilkol egy magyar családot, akiket a főhős nem képes megölni, ugyanakkor a parancsnok őt ölné meg, ha nem teljesítenék a parancsot.

A szerző Cegléden jogász, a kárpótlási hivatalban kezdte pályáját, de két ágon is nagy nevek örököse: ősei közé tartozik Zilahy Lajos és Benczúr Gyula.

- Katona József is jogász volt, vidéken élt, a napi munkája mellett írta meg a Bánk bánt - mondja Benczúr Csaba, amikor arról kérdem, nincs-e ellentétben a hétköznapi paragrafusrágás a szépirodalmi ambíciókkal. A jogi gondolkodás szerinte arra való, hogy rendszerezze az ember gondolatait, a szépirodalom meg arra, hogy az ember jól érezze magát.

- Bennem is megvan az ambíció, ami a neves őseimben, és boldogtalan lennék, ha az ismeretlenség homályában maradnék. Van megjelent könyvem a holokausztról, van kéziratban álló nagyregényem, de ez a könyv a személyemtől függetlenül nagyon fontos. Az a döbbenet van benne, hogy mivé lehet az ember. Magyarországon szerintem sokunk tapasztalata, milyennek ismertük a rendszerváltás előtti Jugoszláviát, az ottani tájakat, az ottani embereket: kicsit talán föl is néztünk rá. Figyelmeztető, hogy mindez pillanatok alatt összeomolhat. Bárki belesodródhat a szörnyűségekbe, és amikor már benne van, nem maradhat bűntelen, ha túl akarja élni.

Borzák Tibor, a kecskeméti BT-Press Kiadó vezetője azt mondja: a könyvkiadás döntően a fővároshoz kötődik. Aki vidéken ad ki könyvet, az vagy azzal próbálkozik, hogy helyi témával helyi érdeklődést elégít ki, de ezzel nem tud túllépni a hely határain, vagy olyan munkával próbálkozik, amelynek kapcsán lényegtelen, hogy ki írta, mert önmagában a téma érdekes, egyetemes, és mások még nem sajátították ki. A kiadó vezetőjétől megtudom: miután kézbe vette, nem tudta letenni Benczúr regényét. Élvezetes, izgalmas, jó stílusban megírt, rendkívül lebilincselő olvasmány. Csakhogy be kell látni: nem könnyű olyan helyzetet teremteni, hogy más is kézbe vegye, pedig onnan kezdve már a szöveg megteszi a hatását.

Borzák Tibor azt mondja még: talán többe kerül a nyomda, de egy kevésbé ismert kiadó számára nagyon fontos, hogy néz ki a könyve. Az igényes nyomdai minőség is vonzhat olvasót. Annyi bizonyos: nem könnyű leküzdeni a hátrányt, ha nem ismert a kiadó, nem befutott a szerző, hiszen így sokkal nehezebb bejutni a szakmai médiába. Nem könynyű, de talán nem is lehetetlen. A kezdeti eladási adatok biztatóak, így van esély arra, hogy a kiadó befektetése megtérül - teszi hozzá.