Egyéves tűzoltásra készül a leendő agrárminiszter
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tagjai előtt tegnapi meghallgatásán Gráf József miniszterjelölt kijelentette: mindenekelőtt korrigálni szeretné az uniós támogatási rendszer hatásaként egyre romló egyensúlyt a növénytermesztés és az állattenyésztés között. Szerinte az állattartók helyzetén javítani kell, olyan támogatási elemekkel segítve őket, hogy a költségvetési pénzek hozzájuk, ne a feldolgozókhoz vagy az alapanyagot szállítókhoz jussanak. Gráf József azok táborát gyarapítja, akik úgy vélik, elsősorban nem gabonát kell eladni, különösen nem uniós intervenciós felvásárlásra, hanem a megtermelt takarmányból felnevelt élő állatot kell értékesíteni. Úgy látja, hogy a magyar mezőgazdaságról szóló statisztikai adatok és a valóság között óriási a különbség. A hivatalos statisztika szerint tavaly 2002-höz képest például 14 százalékos növekedést regisztráltak, ebből a növénytermesztés 32 százalékkal részesedett, míg az állattenyésztés 9 százalékkal csökkent, a gazdálkodók jövedelmei pedig 46 százalékkal növekedtek, miközben valójában a mezőgazdaság hullámvölgyben van. Az okokat a miniszterjelölt a lassú adminisztrációban, a támogatások késlekedő kifizetésében, a sikertelen piacvédelemben, a félreértelmezett uniós kapcsolatrendszerben látja. Gráf József szerint a jelenlegi adminisztráció fő célja az uniós szabályok betartása volt, s nem az, hogy a gazdálkodók számára minden lehetséges forrást megszerezzenek. Ezért fordulhat elő, hogy a 25 tagállam közül csak Magyarországon maradtak el a támogatások kifizetésével. Ezen mindenképpen változtatni kíván, s ahogy fogalmazott: a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) hálózatának átalakítására is készül. Az MVH átalakításakor a baranyai modellt kívánja alkalmazni, ott ugyanis a megyei földművelésügyi hivatal, az MVH kirendeltsége, az agrárkamara és a falugazdászok közösen oldották meg a gazdák ügyeit.
A tárca anyagi lehetőségei szűkösek, de a gazdamegállapodásban rögzítettek betartását kötelező érvényűnek tartja Gráf, aki beszámolt arról, hogy a zárolt pénzügyi forrásokat - ez hozzávetőlegesen tízmilliárd forintot jelent - fel kívánja szabadíttatni. Élni kíván az egyes költségvetési fejezetek közötti átcsoportosítás lehetőségével is, példaként a nemzeti vidékfejlesztési tervet és a húsmarha-támogatást említette. Ez utóbbinál a tervezhető felhasználás 2-3-szorosát különítették el. Gráf a zárolt források felszabadításáról már beszélt Veres János pénzügyminiszterrel.
A miniszterjelölt az eddigi tárcavezetőkkel ellentétben markánsan kiállt a belső piac védelme, az élelmiszer-biztonság és a belső fogyasztás erősítése mellett. A jövőben az agrártárcához tartozó növény- és állat-egészségügyi hálózat "félkatonai" szervezetét fenn kívánja tartani, ugyanis az uniós szabályok betartása mellett a szigorú felügyelet segítheti a magyar termelőket, hogy a gyenge minőségű, bizonytalan eredetű olcsó áruval a kereskedők ne vegyék el előlük a piacot. Egyik első intézkedéseként megvizsgáltatja, hogyan kerülhetett Magyarországra 2,8 százalék zsírt tartalmazó cseh tej. Ilyen tejet ugyanis - az EU moratóriuma szerint - csak Magyarországon lehet előállítani.
Az agrárirányítás személyi változásairól annyit mondott: megítélése szerint az nem lesz széles körű. Az MVH élén változás lesz. Hétfőtől minden minisztériumi vezetővel személyesen tárgyal az együttműködés feltételeiről.
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága szerdán tizenkét igen szavazattal, tíz tartózkodás mellett támogatta Gráf József kinevezését az agrártárca élére.
