Tabuk márpedig vannak. A polgárpukkasztásra fölesküdött, minimum hajmeresztő, de inkább egy kicsit irritáló ruhaköltemények szülőatyjai is megtorpannak, ha hagyományról van szó. Esküvői viseletben még nekik sem kínos a fehér, a szatén, a csipke.

A 2005-ös tavaszi-nyári esküvői szezonra legfeljebb a végletekig srófolják: szelídítik, vagy épp cicomázzák a hagyományos összetevőket. Földig érő, letisztult fehérbe bugyolálja légies, kendős Aphroditéjét a Dior. Jean-Paul Gaultier az idén rituális maszkba bújtatja körömcipős, retrokontyos menyasszonyát. A Chanel hidrogénparókás modelljén Marie Antoinette-es brokátruha - csípőben "vattapamacsokkal", Christian Lacroix szégyentelenül fodros, strasszcsattos dívájának fején toronymagas fátyolgúla. A földig érő ruhák között feltűnik néhány "térdfölés". Mindehhez a sötét színű cipő sem szentségtörés.

A kifutói trendekből a házasságkötő-termekig és templomokig "szelídülő" esküvői divat jelszava ebben az évben az egyszerűség és az elegancia. A letisztult vonalú, hosszú ruhákat még hosszabb fátylak és uszályok kísérik. A merészek azért bújhatnak a nagyoktól lopott rövidbe. Egyre több az "ujj", ha mégis maradnak a pántok, elég belőlük az egyik oldalra, sőt, a klasszikus, pánt nélküli darabok sem bírnak kimúlni a divatból. A 2005-ös év nagy találmánya - a szolidság mellett - az eredendően finom díszítőelemek "virgonc" használata. Gyöngyökből, kristályokból, strasszokból, szalagokból, selyemzsinórokból, habos fodrokból legyen annyi, amennyit a menyasszony elbír. Váljanak rátétté, melltűvé, derékszalaggá, vagy egyszerű kendővé.

Ami a színesedést illeti - csak semmi pánik - gondoljunk arra, hogy az a bizonyos fehér sem volt mindig fehér. A középkor hűséges zöldje, előkelő pirosa, ünnepélyes feketéje mellé ugyanis csak a XVIII. században lopóztak a fehér kiegészítők és csak a század közepétől vált meghatározóvá a tisztaságot, ártatlanságot jelképező szín. Ma már ebből az uralkodó tónusból indulnak ki az árnyalatok: az idén hadrendbe állnak a krém-, a levendula-, az arany- és a pezsgőszínek, befut a kacér rózsaszín és a könnyed kék. (Egy füles azoknak, akik télen, vagy inkább a télre esküsznek: sötétvörös, lila-, indigó- és csokoládészínekben gondolkodjanak.)

Mi kell még? Egy vőlegény szmokingban, a női ruhákból átvett elemekkel: szatén szalag nyakkendővel, fekete, esetleg fehér selyeminggel, garbóval, vagy torreádoros haskötővel, és egy passzoló szatén zsebkendővel. Minden eshetőségre.