A lobbitörvénnyel elsősorban a jogalkotási folyamatok transzparenciáját kívánja biztosítani a kormány. Az érdekérvényesítés kereteinek pontos meghatározásától, illetve a lobbitevékenység nyilvánosságának megteremtésétől azt remélik, hogy visszaszorulhat a korrupció. A javaslat egyik eleme a közélet átláthatóságának fokozását célzó csomagnak, amely kiterjed a cégek fantomizálásának megakadályozását szolgáló törvénymódosításokra, a piaci versenyt korlátozó magatartásformák keményebb szankcionálására és a pártok gazdálkodásáról szóló jogszabályok szigorítására.

A lobbitevékenység szabályozását sürgeti, hogy a parlament főtitkára ma már csaknem hatszáz olyan országos társadalmi és érdek-képviseleti szervezetet tart nyilván, amellyel a tevékenységi körüket érintő kodifikáció során egyeztetni kellene. Ennek rendjét azonban a jogalkotó nem határozta meg, így a döntéshozók a törvényhozás szempontjából releváns társadalmi és gazdasági érdekeket ma legfeljebb korlátozottan ismerhetik meg. Ennél fontosabb szempont, hogy egyre több gazdasági vállalkozás kínál érdekérvényesítő szolgáltatásokat, s bár a lobbisták képzésének feltételeit az oktatási miniszter már 2002-ben meghatározta, de a jogszabályi háttér hiányos.

A lobbitörvény elsősorban az érdekérvényesítésre szakosodott cégek működésének szabályait rögzítené, de kiterjedne azokra a szervezetekre is, amelyek nem üzleti alapon - például egy szakmát képviselve - igyekeznek hatást gyakorolni a döntéshozókra. A jogszabályban meghatároznák, hogy a lobbisták milyen tevékenységet fejthetnének ki az Országgyűlés, a kormány, illetve az önkormányzatok döntéseinek befolyásolására.

A tervezet szerint a lobbitevékenységet folytató szervezeteket nyilvántartásba vennék, arra kötelezve őket, hogy tevékenységükről rendszeresen és a nyilvánosság számára hozzáférhető módon adjanak számot. A beszámolónak ki kellene térnie arra, hogy milyen ügyben mely döntéshozókkal kerültek kapcsolatba, milyen eredményeket értek el, és biztosítottak-e számukra valamilyen előnyt vagy juttatást, ideértve akár egy vacsorameghívást vagy más anyagi értékkel bíró szolgáltatást is. Célszerű szabályozni azt is, hogy az állami vagy önkormányzati szervek munkatársai miként viszonyuljanak az érdekérvényesítésre szakosodott vállalkozásokhoz vagy más szervezetekhez, például mit ígérhetnek, milyen juttatást fogadhatnak el, és hogyan kell számot adniuk a velük folytatott tárgyalásokról.

A jogalkotási tevékenység átláthatóságának biztosítéka, hogy az állami és az önkormányzati szervek már az előkészítés időszakában tegyék lehetővé a normaszöveg-tervezetek megismerését. Ennek érdekében a törvény előírná, hogy az előterjesztéseket az interneten közzé kell tenni úgy, hogy azokat véleményezni is lehessen.