A versenytanács kötelezettségként írta elő a Ringier-csoport tulajdonában lévő, Tabora B.V-nek, hogy a jövő év április 30-ig a Népszabadság Rt. és a Ringier Kiadó Kft. hirdetésszervezési tevékenységének szervezetileg szétválasztva kell működnie.

Ugyaneddig az időpontig a két társaság nem jelenhet meg közösen ügynökségi vagy más hirdetési ajánlatokban.

További korlátozás, hogy 2007. október 30-ig a Népszabadság Rt. csak a piaci átlagnövekedés mértékében emelheti hirdetési listaárait.    
   
Az indoklás szerint az előző eljárás óta lényeges változások álltak be a hazai lappiacon, a Magyar Hírlap eladásával pedig a Ringier magyarországi piaci súlyának esetleges horizontális hatásaival sem kell számolni már.

Két éve, 2003 március elején jelentették be, hogy a Ringier Kiadói Kft. lett a Népszabadság Rt. többségi tulajdonosa; a tájékoztatás szerint a svájci médiavállalkozás tulajdonát képező Tabora B.V. a Népszabadság Rt. eddig birtokában lévő 49,9 százalékos tulajdonrésze mellé újabb 17,7 százalékot vett át a Bertelsmann  AG/Gruner+Jahr AG-tól.

A Ringier 2001 novemberében szerzett 49,9 százalékos részesedést a Népszabadságban a Bertelsmanntól. A német vállalat azért kényszerült a napilapban birtokolt részvényei eladására, mert az RTL Klubban is tulajdonnal bírt, ez pedig ellentmond a Magyarországon hatályos médiatörvénynek.

A jogszabály kimondja: aki országos terjesztésű napilapban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, az országos műsorszolgáltatóban, műsorelosztóban nem szerezhet befolyásoló részesedést. Éppen ezért a Bertelsmannak meg kellett válnia valamelyik tulajdonától.

Akkor közölték, hogy a felek megindítják a szükséges versenyhivatali eljárást, felvetődött ugyanis a kérdés: a Ringier, amely az országos terjesztésű napilappiac 49 százalékát birtokolta, nem kerül-e a vásárlással erőfölénybe. A svájci médiabirodalom tulajdonában van a hazai napilapok közül a Magyar Hírlap, a Blikk és a Nemzeti Sport is.

A GVH versenytanácsa 2003. szeptember 25-én nem engedélyezte az ügyletet, mert a kérelmezett vásárlás megvalósulásával gazdasági erőfölénybe került volna a Ringier-csoport. A szóbeli indokolás során akkor elhangzott az is: az eljárás során nem sikerült kimutatni a hátrányokat ellensúlyozó előnyt.

A Ringier bíróságon támadta meg a határozatot; ennek nyomán a Fővárosi Bíróság 2004. szeptember 23-án úgy döntött: a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) új vizsgálatot kell lefolytatnia az ügyben.
 (MTI)