Szenvedélyes vita a Kuomintang-vezér kínai látogatásáról
A Tajvanon jelenleg ellenzékben lévő párt feje, Lien Csan, volt tajvani alelnök kedden kezdte meg nyolcnaposra tervezett kínai látogatását.
A Kuomintang egykori kínai kormányának székhelyén, Nankingban kezdi vizitjét, majd Pekingben találkozik Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnökkel. Később felkeresi Sanghajt, ahol tajvani vállalkozók sokaságának vannak üzleti érdekeltségei, és ellátogat szülőhelyére Hszianba is.
A tajvani kormánypárt dühös hívei "búcsúztatták" Lient a tajpeji repülőtéren. "Árulónak" nevezték, és tojásokat hajigáltak felé. Lien azzal indokolta kínai utazását, hogy a rendkívül élénk gazdasági kapcsolatok nem teszik lehetővé a jelenlegi feszült helyzet fenntartását, s Tajvan biztonságát is a párbeszéd szolgálja legjobban. (Tajvani vállalkozók dollármilliárdokat fektettek már a rohamtempóban fejlődő kínai gazdaságba. Az olcsó kínai munkaerő hatalmas többlethasznot hoz a tajvani vállalkozóknak, s a kínai kommunista kormány rengeteg kedvezménnyel is ösztönzi a tajvani beruházókat kínai befektetésekre.)
A repülőtéri tüntetés ellenére a tajvani közvélemény helyesli Lien kezdeményezését, ez tűnik ki legalább is a kérdésről végzett közvélemény-kutatásokból. A tajvaniak azt remélik Lien kínai látogatásától, hogy csökkenti a katonai konfliktus veszélyével fenyegető feszültséget a Tajvani-szoros két partja között.
Csen Suj-pien (Chen Shuibian) tajvani elnök előbb felháborodva fogadta Lien kínai útjának hírét, és azzal vádolta az ellenzék vezetőjét, hogy Peking kezére játszik kormányának elszigetelésében.
Később egy Liennel folytatott telefonbeszélgetés után enyhültebb hangon nyilatkozott, és kifejezte reményét, hogy a Kuomintang vezetőjének kínai látogatása hozzájárulhat a kínai-tajvani viszony javításához.
Csien Demokratikus Haladó Pártja azzal a követeléssel emelkedett fel a nyolcvanas években, hogy Tajvan kiáltsa ki függetlenségét. Időközben a kínai fenyegetések hatására tompította követelésének hangerejét, de Peking vádja szerint nem tett le arról, hogy teljesen elszakítsa Tajvant Kínától.
Tajvan a kommunisták és a nacionalisták polgárháborújának végén (1949) szakadt el ténylegesen Kínától. A vesztes nacionalisták e szigetre menekültek, és ott folytatták évtizedekig saját kormányzásukat. Mind a pekingi kommunista állam, mind Tajvan Kuomintang-kormányzata azt vallotta évtizedeken át, hogy Kína és Tajvan összetartozik. Mindkét fél az újraegyesítés hívének vallotta magát, s mindkettő önmagát tartotta az egész Kína törvényes kormányának, nem ismerve el a másik felet.
Ez a helyzet lényegében csak a Tajvan teljes függetlenségét követelő Demokratikus Haladó Párt felemelkedésével és Csen Suj-pien hatalomra kerülésével változott meg. Peking azóta nem győzi figyelmeztetni a ténylegesen önálló, de nemzetközi jogilag Kínához tartozó Tajvant, hogy katonai akciót indíthat ellene, ha kikiáltja függetlenségét. Az idén márciusban törvénybe is iktatta a Kínai Népköztársaság jogát a fegyveres fellépésre az "elszakadásellenes törvény" elfogadásával. (MTI)
