Ráadásul - noha a KBE-tagállamokban vannak orosz támaszpontok - a közös szervezet hatékonysága kérdéses. - A tagországok közül egyedül Örményország veszi komolyan a szervezetet - mondta korábban Szergej Ivanov. Az orosz védelmi miniszter véleményét erősíti az a tény, hogy az örmény vezérkar fele, ötszáz fő, Moszkvába megy szakmai továbbképzésre.

A jelenlét néhány esetben felemás: a nemrég megnyitott kirgizisztáni Kant katonai légitámaszpontjától nem messze egy amerikai bázis is működik; Kazahsztán a bajkonuri űrrepülőtéren kívüli újabb katonai bázis megnyitásáról nem kíván tárgyalni. Az amerikai katonai szakértőkkel is konzultáló Grúzia pedig szeretné elérni, hogy az itt lévő két orosz támaszpont mielőbb bezárjon.

A narancsos forradalom után a fekete-tengeri flotta állomásának jövője is kérdéses lehet. Az Ukrajnához tartozó Szevasztopol egy tíz évvel ezelőtti egyezmény alapján hét hadihajónak, 125 egyéb hajónak, tíz tengeralattjárónak, harmincöt harci repülőgépnek és tizenhárom harci helikopternek ad otthont 2017-ig. Orosz szakértők azonban már az akkori egyezményben is az orosz jelenlét visszaszorulását látták: míg korábbi megfogalmazásokban az 1995-ig zárt város maga volt a katonai bázis, addig az új egyezményben a terület jelentősen leszűkült.

A múlt héten Borisz Taraszjuk ukrán külügyminiszter azt mondta: nem kívánják meghosszabbítani a szerződést. Igaz, ez alku tárgya lehet. Julia Timosenko kijelentette, hogy a szokásos kereskedelmi feltételekkel az orosz katonák maradhatnak. Az ukrán kormányfő vélhetően ezzel az Oroszországból érkező olaj és gáz árának csökkentését szeretné elérni.

Moldovában fordított a helyzet. A senki által el nem ismert szakadár Dnyeszter menti területen állomásozó 14. orosz hadtest akkor hajlandó kivonulni, ha Chisinau megfelelő garanciát nyújt a szakadár térségben élő félmillió orosznak kisebbségi jogaik biztosítására. - Nem szeretnénk, ha megismétlődne a balti forgatókönyv, amely szerint az ott élő oroszoktól megtagadták az állampolgárságot - nyilatkozta korábban lapunknak Oleg Asztahov, a chisinaui orosz követség munkatársa.

A közelkülföld Moszkvát kihagyva igyekszik alternatív szervezeteket létrehozni. A békés grúz és ukrán forradalom után Viktor Juscsenko ukrán elnök kijelentette: új életet kell lehelni a - Grúziát, Ukrajnát, Üzbegisztánt, Azerbajdzsánt és Moldovát magában foglaló - GUUAM szervezetébe, az EU-val való nagyobb gazdasági és politikai együttműködés érdekében. Azt is hozzátette, hogy a FÁK egy meghaladott szövetség, amelyre - a NATO- és EU-tagságra pályázó - Kijevnek nincsen szüksége.