Az orosz államfő üzenetéről szóló első elemzések kiemelik: a beszéd mindenekelőtt a külvilágnak, elsősorban a Nyugatnak szólt. Vlagyimir Putyin rendszerét folyamatosan bírálják - legutóbb épp Moszkvában Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter - amiatt, hogy a demokratikus intézmények háttérbe szorultak, tekintélyuralmi elemek jelentek meg, s a tömegtájékoztatás legfőbb eszközei állami ellenőrzés alá kerültek. Putyin erre válaszolva nyilvánította legfontosabb politikai feladatnak Oroszország szabad és demokratikus államként való fejlesztését. Mindehhez azonnal hozzátette, hogy Oroszország szuverén országként maga határozza meg haladásának ütemét és feltételeit az egyetemes értékek meghonosításában. Putyin ugyanakkor a Szovjetunió szétesését a múlt évszázad legnagyobb geopolitikai katasztrófájának nevezte.

Az orosz elnök némiképp visszakozott egyik tavalyi központosító "reformjától", amellyel saját kezébe vette a helyi közigazgatást irányító (korábban választott) kormányzók kinevezését. Most azt javasolta, hogy a jövőben az elnök az adott területen választást nyert párt jelöltjét nevezze ki kormányzóvá. A tömegtájékoztatást - értsd az országos televíziókat - érő bírálatokat azzal enyhítené, hogy a nagyrészt általa kinevezendő személyiségekből létrejövő társadalmi kamara ellenőrizhesse, mennyire tartják be a központi tévécsatornák a szólásszabadság elveit. Szorgalmazta valamennyi parlamenti frakció hozzáférését a médianyilvánossághoz.

Az orosz elnök beszédében felidézte, hogyan gazdagodtak meg a kizárólag saját érdekeikkel törődő oligarchák az 1990-es évek vadprivatizációiban, miközben a tömeges szegénység normává vált. (Mihail Hodorkovszkij, a Yukos olajcég vezére szerdán várja az ítélethirdetést.) Miközben az oligarchákat ostorozta, Putyin sürgette a privatizációs ügyletekkel szembeni keresetek elévülését tízről három évre lefaragó jogszabály elkészítését, s arra intette az adóellenőröket, hogy folyó ügyekkel foglalkozzanak, és hagyjanak fel a vállalkozók megfélemlítésével. Putyin sajátos gazdasági amnesztiával kívánja viszszacsábítani Oroszországba az elmenekült tőkét. Két feltételt szabott: a 13 százalékos jövedelemadó megfizetése és a vagyon orosz bankokban való elhelyezése. Egyben kezdeményezte a hagyatéki adó eltörlését, ami elsősorban a kis értékű ingatlanok örököseinek kedvezne.

Az elnök szerint meg kell nevezni azon ágazatokat, ahol a nemzeti vagy állami tőkének túlsúlyban kell lennie (hadiipar, létfontosságú infrastruktúra, stratégiai nyersanyagkincsek kitermelése).

Putyin a Kremlben beszél