A csernobili atomerőmű 1986. április 26-án robbant föl. A baleset miatt sok ezer ember vesztette életét. Egy tavaly közzétett ENSZ-jelentés szerint a gyermekek körében százszorosára nőtt a rákos megbetegedések száma az 1986 előttihez képest, arányuk azonban a számítások szerint még harminc évig növekszik. A Csernobilhoz közel eső területeken jelentősen növekedett a rendellenességgel született gyermekek száma. Az elmúlt 19 évben több mint 30 ezren haltak meg a radioaktív sugárzás által kiváltott betegségekben. Fehéroroszországban ma is sokan élnek a kiürített Csernobilhoz közel fekvő településeken, ahol mezőgazdasági tevékenységet folytatnak - más mód nincs a megélhetésre. A katasztrófa pénzügyi következményei is súlyosak: Ukrajna a kilencvenes évek eleje óta több mint hatmilliárd dollárt költött a károk enyhítésére, évente 130 millió dollárt költ a betegek ellátására.

Aszódi Attila, a budapesti Műegyetem Nukleáris Technikai Intézetének vezetője - a paksi baleset miniszteri biztosa - szerint a Csernobilban történtek után újragondolták a világ nukleáris iparát. Addig senki nem tudta, hogy ennyire megbízhatatlanok a csernobili típusú blokkok - ezt követően a Szovjetunió nem épített hasonló erőművet. A baleset nyomán több országban csökkent a nukleáris technológia támogatottsága, s egy másik következmény: bevezették a nukleáris baleseteket minősítő INES-skálát.

Az évfordulóhoz kötődik, hogy tegnap Budapestre érkezett a kiégett nukleáris fűtőelemeket feldolgozó orosz Majak gyár közelében lakók életét bemutató fotókiállítás. A Greenpeace kiállítása Cseljabinszk környékét, a világ egyik legszennyezettebb területét láttatja. Majakra a paksi erőmű is tíz éven át szállított veszélyesen sugárzó, kiégett fűtőelemeket.