A családi adókedvezményre fordított összeg, a családi pótlék, illetve a rendszeres gyermekvédelmi támogatás forrásainak egybegyűjtésével egy egységes új családi pótlék bevezetését javasolta az esélyegyenlőségi tárca a hét végi gödi kormánymegbeszélésen. A szociális ellátórendszer átalakításáról szóló előterjesztés valamennyi családtámogatás összevonását, alanyi jogúvá tételét, és az adóalapba történő beszámítását ajánlja. Információnk szerint az esélyegyenlőségi tárca által benyújtott anyag a segélyezés rendszerét, az elmaradott települések helyzetének javítását, a közgyógyellátás hatékonyabbá tételét is célozza. Ez a fontossági sorrend is.

A javaslat előkészítői szerint a jelenlegi családtámogatási rendszer egy része - az adójóváírás - éppen a legszegényebbeket nem éri el, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás sem "céloz biztosan", s az egész szisztéma inkább a középréteghez tartozóknak kedvez. A helyzetet bonyolítja, hogy a rászorultság alapján járó támogatások megítélése és elosztása az önkormányzatok kezében van, tehát a szociálpolitika sem ellenőrizni, sem vétózni nem tud.

Az igazságosabb, a szegényeket jobban védő családtámogatásra a szakértők több próbaszámítást is végeztek, többletforrások, illetve azok bevonása nélküli, átcsoportosításon alapuló modellek szerint. Ezek egyike az összes családtámogatásra fordított összeget újraosztja a gyerekek száma és a kereset nagysága alapján, az összeget pedig hozzáadja a jogosultak adóköteles jövedelméhez. Ezzel a megoldással - pluszforrások bevonása nélkül - a legszegényebb családoknak juttatandó pénz a jelenlegi háromszorosára nőne. Azok a családok szenvednének veszteségeket, amelyeknél a jövedelem az átlagkeresetnek legalább a másfélszerese, az a család pedig, ahol egy kereső éves jövedelme hatmillió forint fölött van, nem kapna támogatást. A kezdeményezés fontos célja, hogy a sokgyerekes családok progresszív pótlékemelésben részesülhessenek.

A reformcsomagban új elem a munkába állást ösztönző segélyezési rendszer: ez erősen érdekeltté tenné a munkanélkülieket abban, hogy ha alacsony fizetésért is, de vállaljanak - méghozzá legálisan - munkát. Az előterjesztők abból indultak ki, hogy a munkanélküliek jó része azért nem helyezkedik el, mert ezáltal "kis pénzért" addigi kedvezményeitől elesne, vagyis munkavállalóként jó, ha az addigi életnívóját biztosítani tudja. A szaktárcánál ezért azt javasolják, egy bizonyos ideig "ne engedjék el" a munkanélküliségből kikerülők kezét, a juttatások - az esetleges közüzemidíj-kedvezmények, a térítésmentes szolgáltatásokra való jogosultság - maradjanak meg mindaddig, amíg arra valóban rászorulnak, amíg meg nem kapaszkodnak, s nem képesek tartósan biztosítani a stabil életvezetéshez szükséges anyagiakat.

A tervezet szerint a képzésben, átképzésben magára az oktatásra kell először felkészíteni, sokszor ugyanis alapvető képességek hiánya - írás, olvasás - gátolja a továbblépést, erre pedig ma nem terjednek ki a felnőttképzések.

Az előterjesztésben szerepel a lakhatáshoz való jog kimondása is. A tárca a legalacsonyabb jövedelműeknek pénzbeli támogatásokat, illetve szükség esetén alacsonyabb komfortfokozatú bérlakásokat adna. Anyagi "szükséghelyzetben" a család lakhatásának fenntartására a magáncsőd intézményének bevezetését, a hajléktalanok számára pedig az önálló és nem az - érintettek többsége által rettegett - intézményi elhelyezést kezdeményezi.

A javaslatok mögé sorakozó "hogyan"-ok részletes kidolgozásában szinte valamennyi tárca feladatot kap.