A Nagy Titok

Állítólag műsorvezetői elszólásból tudhatta meg szombat este az mtv-csatorna nézőserege, hogy a Nagy Könyv-játék első szakaszában két magyar regény - Gárdonyi Géza Egri csillagok és Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című műve - kapta a legtöbb szavazatot, megelőzve a harmadikként befutott J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című meseregényt. Jó lenne tudni persze, mi volt a további sorrend: legalább az első tíz helyezetté. De nem lehet. A szervezők az eddigi "erősorrenddel" nem akarják befolyásolni a most kezdődő szavazást, amellyel a 12 kedvenc regényt határozzák meg júniusban. A játékot egyébként már most befejezhették volna, győztest hirdetve a TOP 100 alapján. Ők azonban folytatni szeretnék decemberig. Ebből a szempontból igazuk is van.

Ám ahogy a Nagy Titok fátyolának e kicsiny darabkája föllebbent, máris megindult az emberek fantáziája. Mert csak Tolkien regénye - mellesleg a brit Big Read korábbi favoritja - számít igazi bestsellernek, az első két magyar mű nem szerepel a korábbi évek nagy könyvsikerei között. Ez persze csak részben igaz, hiszen Molnár Ferenc munkája hosszabb ideje keresett - Olaszországban. Ezért is készítették el az egész családnak szóló televíziós feldolgozását az olaszok két éve (Budapesten). De nem csak az olasz felfogás felől kérdőjelezhetjük meg, hogy pusztán ifjúsági regény-e A Pál utcai fiúk, vagy mindenkit megszólító alapmű. A talmi fényűzést jelképező Fűvészkert és a szorgos munka terepét idéző Pál utcai grund, vagy a tekintélyuralmi hierarchiát megtestesítő vörösingesek és a patrióta demokráciát próbálgató Pál utcaiak ellentétében ugyanis Molnár a liberális demokrácia ideáját - és annak győzelmét - akarta megírni a századelőn. Később már, sajnos, hiába tette volna. Vagyis nem mond-e valami fontosat a magyar társadalom évszázados bajairól, zsákutcáiról az, hogy mi ezt a regényt (is) csak a serdülők okulására rendelt polcra vagyunk hajlandók besorolni?

Más kérdés, hogy számos olyan könyv szerepel a TOP 100-ban, amelyet minden valószínűség szerint a szavazók nem az utóbbi héten, hónapban vagy évben olvastak, hanem jóval régebben. A Nagy Könyv ugyanis élményeket hív elő - magam is azon kezdtem el gondolkodni, mi tetszett nekem valaha a legjobban. Ez a "valaha" persze mindannyiunk ifjúkora, a könyvfaló időszak, amikor fölszívjuk, elraktározzuk a benyomásokat, amelyekből akár egész életünk során merítünk. Megragadó, mély élmények ezek, amelyekhez a későbbi hatásokat is mérjük, és gyakran persze az utóbbiak bizonyulnak kevesebbnek. Élmények, amelyekre emlékezünk akkor is, mikor már esetleg alig-alig olvasunk regényt. Ezért szerepel annyi hazai és külföldi klasszikus a tegnapi és mai lektűrszerzők művei mellett a listán. Bizonyára ezért jön elő több Jókai- (Mór) és Hemingway-kötet, így bukkan fel a Zabhegyező, a Vörös és fekete vagy A három testőr.

De talán e lista közlésével eljött az idő, hogy a fejüket ingatók, a cöcögők és a fullánkos ellenzők végre belássák: a Nagy Könyv top 100 nagyrészt a minőséget képviseli. Meglehet, egy olyan közönség értékrendjét tükrözi, amelynek tagjai a Kádár-rendszer évtizedeiben kényszerből is főként jót olvashattak. De számukra azóta kinyílt a világ és az irodalom.

Nincs ezen mit szégyellni.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.