Csakhogy túl szép és túl jó helyen van, így minden adott, hogy az egykori mezőgazdasági terület amolyan elit környékké váljon. A Csúcs-hegy azonban identitászavarokkal küzd. A szerszámossufnik között villák épülnek, és kis hétvégi házakat takarnak el a majdnem-paloták.

Az egyik telektulajdonos, aki évtizedek óta gondozza telkét, még egy sufnit sem mert felhúzni, mert az önkormányzat nem adott rá engedélyt, mondván, hogy "felszínmozgás-veszélyes" kategóriába tartozik. Felette az emelkedőn viszont tekintélyes földmunkák után sorra épültek és épülnek fel a házak. A tulajdonosok nem is titkolják: engedély nélkül. Az önkormányzat ugyanis nem sokat törődött a területtel, amelyet a maguk módján birtokba vettek az emberek. Ki-ki vérmérséklete és pénze szerint emelt házat, palotát. A III. kerületi önkormányzat a Csúcs-hegy - pontosabban a hegyen történtek - rendezéséről szóló, nemrég elfogadott koncepciójában önkritikát is gyakorolva ezt így fogalmazza meg: "a Csúcs-hegy nem tudatos várospolitikai folyamatok által ösztönözve, hanem inkább csak megtűrt módon népesült be".

A kisebb, "mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos" építményeket egészen 1999-ig, a "felszínmozgás-veszélyes korlátozás elrendeléséig" legálisan húzhatták fel. Ezzel szemben az építési hatóság egy régi telektulajdonos kérdésére megírta, hogy egy bizonyos épület a 2003 decemberében kiadott engedély alapján épült, sőt használatbavételi engedélyt is kapott, ezért építésrendészeti eljárás nem volt indokolt. Vagyis, hogy, hogy nem, előfordult, hogy valaki 1999 után is legálisan építkezett a területen.

A 12-13 évvel ezelőtt épült házakkal kapcsolatban pedig az ügyosztály azt írta: "az építmény használatbevételétől számított 10 éven túl már nem intézkedhetünk". Ezek után persze nehéz kiverni néhány, a rendeleteket és a jogot komolyabban vevő ingatlantulajdonos fejéből, hogy ez az áldatlan és kaotikus állapot sokaknak akár jól is jövedelmezhetett. Különösen akkor, amikor a helybéliek egy közismert, magas hivatalt betöltő személy fiáról beszélnek, aki már régen itt él és persze nem szerszámossufniban. Ellene pedig aligha indíthatna építéshatósági eljárást a helyhatóság - mondják.

Az itt építkezők házainak és autóinak többségén pontosan látszik, hogy érdekérvényesítő képességük lehetővé teszi számukra, hogy legalábbis rugalmasan értelmezzék a jogkövető magatarást. A sufni- és kisház-tulajdonosokat pedig majd nehezen győzi meg az önkormányzat arról, hogy egy tehetősebb építkezőnek csupán a két szép szeméért nézték el szabályszegését.

Csire János, Óbuda alpolgármestere szerint a kaotikus állapotok valóban azért alakulhattak ki, mert sokan építkeztek engedély nélkül. A Csúcs-hegy ugyanis nem építési övezet, ezért építési engedélyt állandó lakhatásra alkalmas épületre sem adnak ki, mint ahogyan eddig is mindenki engedély nélkül tette, ha családi házat épített. Utólag fennmaradási engedélyt sem szándékoznak adni, mert azzal megosztanák az ottani telektulajdonosokat, és nem is volna méltányos. Ráadásul a terület sorsába a Főpolgármesteri Hivatalnak is lehet beleszólása, hiszen a főváros besorolása szerint a Csúcs-hegy olyan tartalék zöldövezet, amely a jelenlegi elképzelések szerint soha nem lesz belterület, így lakóházak sem épülhetnek. Jelenleg egyébként nem kevesebb mint 42 szakhatóságnak van kisebb-nagyobb beleszólása a terület sorsába.

Az önkormányzat bontásra kötelezheti az építkezőket, de mivel egy ilyen határozatnak senki sem tenne eleget, az önkormányzatnak kellene ezt végrehajtania. Ez tetemes pénzbe kerülne, amelyet csak hosszas pereskedés után lehetne viszontlátni. Ennek ellenére - mondta az alpolgármester - az önkormányzat sem akar a jelenlegi helyzetbe beletörődni. Ezzel csorba esne a hivatal tekintélyén, és precedenst teremthetne. Sakk-matt helyzet, amelyen az sem segít, amit városfejlesztési koncepcióban is megfogalmazott az önkormányzat: "a további betelepülés gyors és hatékony leállítása szükséges".

Túl szép és túl jó helyen van, így nem csoda, hogy a hétvégi telkek szerszámoskamrái mellett egyre-másra lakóházak épülnek