A képeket egy kamionban lehet látni. A megnyitón Vajda Éva újságíró elmondta, hogy Dunai Márton kollégájával ők voltak az első magyar újságírók, akik 2002-ben Majakba látogattak, amit a helyi lakosság kitörő örömmel fogadott. A külföldi média rendszeresen megfordult ott, a lakosság öröme tehát nem a médiának szólt, hanem annak, hogy a magyar médiától jöttek. A nukleáris feldolgozó ugyanis többek között kiégett paksi fűtőelemeket fogadott be éveken át.

Vlagyimir Szlivjak antinukleáris aktivista, az "Ecodefense!" orosz civil szervezet alelnöke szerint a lakosság ma már nem ilyen készséges az újságírókkal. Attól félnek, hogy ha nyilatkoznak, a hatóságok megvonják tőlük a segélyt, amit a radioaktív sugárzás okozta egészségkárosodás miatt kapnak. Majak 1949 óta folyamatosan üzemel, az elmúlt évtizedekben történt balesetek, valamint a sugárzó anyagok gondatlan kezelése miatt a régió négy megyéje súlyosan szennyezetté vált, egyes területeket lezártak, falvakat kellett kilakoltatni. A Tecsa folyót szögesdróttal vették körül, az üzem ide üríti a szennyező anyagok egy részét.

"Különös, hogy az 1952-ben történt nagy majaki robbanás után sok falut távolabbra költöztettek a folyótól, de Muszlimovó lakosságát nem" - mondta a Greenpeace megnyitóján Goszman Kabirov helyi lakos. Mint Vajda és Dunai riportjából kiderült, a muszlimovóiak körében tartja magát az a nézet, hogy őket talán kísérleti célból hagyták a szennyezett területen.

Ez a tudat megteszi hatását. Szlivjak szerint a lakosság gyakorlatilag beletörődött a sorsába. Igaz, mást nem nagyon tehet: elköltözhetnének onnan, csakhogy a helyi ingatlanjaikért sosem kaphatnának annyit, amennyiből városon vehetnének lakást, másrészt akkor le kellene mondaniuk az állami segélyről, amit a betegségükért kapnak.

"Ez a kormányzati logikából következik" - mondta Szlivjak. - "Úgy tesznek, mintha a sugárbetegség csak addig tartana, amíg sugárzás éri az embert, tehát ha más városba költözöl, akkor megszűnik a betegség. Ezzel bagatellizálják a problémát".

Mások, így a Budapesten tartózkodó Goszman Kabirov nem adja fel a harcot: társaival több ezer lakos aláírását tartalmazó tiltakozást juttattak el Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz. "Ha ezután is újabb magyar nukleáris hulladék érkezne Majakba, akkor minden egyes szállítmány után ezer embert küldünk Önökhöz, és "ökológiai" menedékjogot fognak kérni - mondta a megnyitón.

A kiállításon bemutatott fotók leírhatatlan szenvedésekről tanúskodnak. Mindez a glasznoszty éveiben vált világszerte ismertté, azelőtt idegen nem járhatott ott. De a helyzet azóta sem javult. Szlivjak és négy orosz városban tevékenykedő kollégái kampányokat, tiltakozó akciókat szervezenek, tanulmányokat írnak, közleményeket adnak ki, mindezekkel a lakosság figyelmét akarják felhívni a nukleáris ipar problémáira.

"A feladat nem könnyű" - ismeri el. - "Az orosz lakosság húsz százaléka olvas újságot, körülbelül ötven százalékuk néz tévét, a többinek fogalma sincs róla, hogy mi történik az országban. A médiában erős cenzúra működik. A kormány ezzel éri el a lakosság passzivitását. Gyakran fordul elő, hogy a közleményeinket nem adják le az újságok, a kormány reakcióját viszont igen."

"Nálunk sokkal kevesebb információhoz lehet hozzájutni a nukleáris ipar működésévelk kapcsolatban, mint például Németországban. A legfőbb célunk az, hogy véget vessünk a kormányzati titkolódzásnak" - mondta Szlivjak.

Ramzisz Faizullin - majak egyik áldozata - súlyos sugárfertõzéssel született