A BBC One - a fő közszolgálati adó - Panorama című, a vasárnapi késő esti főműsoridőben sugárzott heti politikai magazinjának szerkesztői 11 kelet-európai, köztük több magyar  munkavállaló sorsát dolgozták fel a tavalyi bővítés óta eltelt időszakban.

Közülük legjobban egy magyar orvosnak a sora alakult: ő először egy brit kórházban talált állást, évi 42 ezer fontos (15 millió forintos) fizetésért, majd fél év múlva egy "még jobban fizetett" -  folyamatos éjszakai ügyeletet ellátó körorvosi - állásba ment át.

Egy "kelet-magyarországi faluból" érkezett fiatal cigány házaspár ugyanakkor szállás és állásígéret nélkül, kétéves kisgyermekét otthon hagyva érkezett tavaly ősszel a londoni Stansted  repülőtérre, 290 font (100 ezer forint) készpénzzel a zsebében. Ebből a pénzből két felnőtt - rendes étkezést és emberi körülményeket biztosító szállást feltételezve - Londonban  hozzávetőleg három napig tudja fenntartani magát.

A házaspár - amelynek hölgytagja három hónapos terhesen érkezett Angliába - éjszakai buszokon aludt, mivel a szálláshoz szükséges előleget nem tudták letenni, nappal pedig újságokból kinézett álláshirdetéseket hívogattak. Annak ellenére azonban, hogy a férj  alapszintnél valamivel jobban, a feleség pedig kifejezetten jól beszélt angolul, nem jártak sikerrel. Bizonyos idő után egy afgán menekült által működtetett pizzériában kaptak szórólap-terjesztői állást, napi két órára 10 fontért, de a dokumentumfilm szerint végül  hazautaztak Magyarországra.

A BBC által nyomon követett kelet-európaiak közül egy további magyar - aki belemondta a mikrofonba, hogy "négerekkel és ilyen indiaifélékkel" nem szívesen dolgozna együtt - utcaseprői álláshoz jutott egy londoni kerületben. A film szereplői közül többen az utcán vagy pincékben kötöttek ki, és ha szerencséjük volt, egy-két napra szóló alkalmi megbízatásokra elvitték őket valamelyik londoni "emberpiacról", pár fontért.  

A BBC filmje szerint az EU-bővítés utáni első nyolc hónapban 130 ezren jelentették be munkavállalásukat Nagy-Britanniában a nyolc új kelet-európai EU-tagállamból. A brit kormány - egyedüliként a nagy uniós tagállamok közül - annak a becslésnek az alapján nyitotta meg  a bővítés pillanatában a brit munkaerőpiacot az új uniós országok előtt, hogy ezekből az országokból éves átlagban összesen 13 ezer tartósan áttelepülő munkavállaló várható.

Des Browne, a munkáspárti kormány bevándorlási kérdésekért felelős belügyi államminisztere - arra a kérdésre, hogy a 130 ezresre becsült kelet-európai munkavállalói sereg nem túl sok-e a  kormány szerint - azt mondta: a befogadóképesség határát a brit gazdaság érdekei határozzák meg, ezt azonban pontos számmal nem lehet kijelölni.

Browne nem tett utalást arra, hogy a brit kormány - eddigi politikáját megváltoztatva - élni kíván-e a csatlakozási szerződésben lehetővé tett átmeneti korlátozásokkal.

Mervyn King, az Angol Bank - a brit jegybank - kormányzója a műsorban közvetetten utalt arra, hogy a jelentős és olcsó kelet-európai munkaerő mérsékelheti a monetáris szigorítás ütemét,  mondván: az olcsó munkaerő ilyen arányú bevándorlása legalábbis átmenetileg enyhítheti a bérkiáramlási nyomást a brit gazdaságban. (MTI)