Már tízezer lépés
A kormányfő által korábban bejelentett "száz lépés programjának" munkaügyi, bérpolitikai vonatkozásairól tárgyaltak a miniszterek és Gyurcsány Ferenc tegnap Gödön. A miniszterelnök kilenc tárca vezetőjének adott konkrét feladatokat. László Boglár kormányszóvivő a megbeszélésről tegnap csak annyit árult el: a kabinet szándéka egy olyan igazságosabb Magyarország megteremtése, ahol lehet, és meg is éri dolgozni. A kormány tehát a legális munkavállalásra ösztönzésétől várja a foglalkoztatottság és az adóbevételek növekedését. A szóvivő közlése szerint olyan, tizenöt éve bebetonozott ellátórendszereken kell változtatni, amelyekhez az előző kormányok nem nyúltak hozzá.
A gödi találkozóról további részleteket nem közöltek, mivel a száz lépés programja még nem állt össze egésszé. Ez nem csoda: a kormányfő múlt pénteken, az államfőjelölő kongresszuson jelentette be a programot, amiről a tárcavezetők addig nemigen tudtak. Már a múlt hét végén dolgoztak a minisztériumokban, hogy megtalálják, mely pontokon tudnának gyorsan előrelépni. Rácz Jenő egészségügyi miniszter például többoldalas tanulmányt nyújtott be a miniszterelnöknek, s úgy tudjuk, van rá esély, hogy komolyabb változásokra is sor kerülhessen az ágazatban. A kérdés mindössze az, hogy ezek a sokszor egymástól teljesen eltérő, és lényegében más és más területekre irányuló lépések miként hangolhatók össze a tárcák együttműködésekor. Csak egyetlen példa: Gyurcsány a minap bejelentette, hogy a 2006-os önkormányzati választások után a háziorvosok dolgozhatnak majd képviselőkként is. Csakhogy ehhez módosítani kell az önkormányzati törvényt. Tehát minden apró lépés újabbat hoz magával. Nem véletlen, hogy a kormányfő Szilvásy Györgyöt bízta meg a feladatok államigazgatási összehangolásával - az ő apparátusirányítási rutinjára lesz szükség ahhoz, hogy ha képletesen is, de száz lépést a választásokig megtegyenek. Információink szerint három szakaszban zajlanak majd le a változtatások: egy részére még nyár előtt kerül sor, egy újabb csomag ősszel készül el, a többi pedig jövő januárra marad. Kulcskérdés a pénzügyi feltételek megteremtése - Veres János pénzügyminiszter-jelöltnek a jelenlegi költségvetési keretek között valószínűleg gúzsba kötve kell táncolnia - egyfelől biztosítania kell a "közérzetjavító intézkedések" pénzügyi hátterét úgy, hogy a költségvetést ne borítsa föl. A kormányfő váltig állítja, hogy nincs és nem is lesz pluszkiadás, a szociális ellátórendszeren belüli átcsoportosítás és a gazdaság "kifehérítése" viszont előbb-utóbb hozhat bevételtöbbletet.
Továbbra is tartja magát szombati információnk, mely szerint lehetséges, hogy amolyan reformországgyűlésre kerül sor, hogy a szükséges törvénymódosítások parlamenti igent kapjanak. Bár a lépéseket hivatalosan senki sem akarja reformnak nevezni - egy rendkívüli nyári ülésszakkal bővülhet a politikai naptár.
Az Omega Tízezer lépés című számával kezdődött az MSZP szombati országos választmányi ülése. A kormány most meghirdetett "száz lépés politikája" lesz még ezer is - ígérte az ülés után Simon Gábor.
A választmányi elnök elérkezettnek látja az időt, hogy még intenzívebben foglalkozzanak a vidék Magyarországának gondjaival. Ezért a választmány nevében párbeszédre hívta a tanyák, a falvak és a kisvárosok lakóit. Nemzeti vidékpolitikai tanács létrehozását javasolták, amely összefogná a vidék fejlődésének minden elszánt hívét. E tanács szervezésében, országos fórumon mutatnák be a vidékfejlesztés eddigi eredményeit, valamint az új terveket.
Arra, hogy miért most jött el erre az idő, Szekeres Imre, a párt elnökhelyettese azt mondta, azért, mert változtatásra van szükség. A szocialista párt 1989-ben ugyanis a városok és a vidék pártjaként alakult meg. - Most a választmány határozatot hozott: a pártnak ismét a vidék Magyarországa felé kell fordulnia - hangsúlyozta Szekeres.
A választmány - a pártvezetésnek és a kormánynak is szóló - üzenetét vélhetően nem véletlenül időzítették a száz lépés programja kidolgozásának idejére. Az is nyilvánvaló, hogy a Szekeres által jelzett "űrt" a Fidesz igyekszik betölteni: az ellenzéki párt nemrégiben hirdette meg a faluparlamentek és a nemzeti konzultációs tanács felállítását. (Révész Máriusz Fidesz-szóvivő az MTI-nek nyilatkozva utalt rá, hogy az MSZP a választás közeledtével rájött, hogy mégis fontos számára a vidéki emberek szavazata, ezért ellopta a Fidesz faluparlamentjének ötletét.)
A választmány arra kérte a kormányt, hogy a vidékpolitikai programhoz dolgozza ki a szociális ellátó feladatok megerősítésének módszerét, szorgalmazza olyan művelődésszervező hálózat kiépítését, amely a meglévő közösségi intézményeket élettel és tartalommal tölti meg, valamint készítse el azokat a vidéktámogató alapelveket, amelyeket már a következő évi költségvetésben és a második nemzeti fejlesztési tervben is érvényesíteni tudnak. Szekeres közölte: javasolják a kormánynak, hogy a vidékfejlesztés területén már működő programokat gyűjtsék csokorba, Erdei Ferenc Program elnevezéssel.
A programozási hajrá egyik oka az, hogy a párt felmérést készíttetett, amelyből kiderült: a vidéki lakosságnak csak harmada kötődik az agráriumhoz. A vidék jövőjét a munkahelyteremtés, az életkörülmények javítása, az egészségügyi ellátás fejlesztése és a népi kultúra, a hagyományok őrzése határozza meg. E négy pontból indulna ki az Erdei Ferenc-program, amelyet a száz lépéshez illesztenének a szocialisták.
