A helyettes államtitkár megjegyezte, hogy a parlament az éghajlatvédelmet célzó rendszert szabályozó törvényt a múlt héten fogadta el, amelyet a kvóták pontos mértékét is tartalmazó kormányrendelet mintegy másfél hónappal követ.

"A vállalatok pontos kvótamennyiségük ismeretében dönthetek, hogy többletük lesz az év végére és akkor eladják a kvótafelesleget, vagy éppen hiányuk lesz, és akkor kvótákat kell vásárolniuk" - tette hozzá Erdey György. Az uniós szintű emisszió-kereskedelemben 236 magyarországi létesítmény vesz részt.

A KVM korábbi közlése szerint az emisszió-kereskedelem a kvótákat ágazati szinten meghatározó Nemzeti Kiosztási Terv tavaly decemberi elfogadásával elvileg január elejétől már érvényben van, de a kibocsátási engedélyek kiadása, a kibocsátási egységek létesítményenkénti elosztása, a kereskedelem ellenőrzése és a tranzakciók hitelestése mind jogszabályokat igényel.

Környezetvédelmi szakemberek várakozása szerint az emisszió-kereskedelem csak az év végén fut fel, mert a cégek az eladható többletkvótáik és a kiegészítendő kvótafeleslegük mértékével csak az év előre haladtával szembesülnek. Szakértői adatok szerint a szén-dioxid tonnája az év eleje óta folyamatosan drágul, jelenleg a nemzetközi piacon 15-16 dollárba kerül.
Magyarország az NKT alapján 93 millió tonna szén-dioxidnak megfelelő kvótával gazdálkodhat, amelynek 97,5 százalékát az üvegházhatásért leginkább felelős cégek között oszthatja szét, 2,5 százalékot pedig aukción értékesíthet.

A kvóták döntő többségét a 20 megawattnál nagyobb kapacitású tüzelőberendezések, illetve olajfinomítók, a kokszolók, a vaskohászat és acéltermelés, a cement-, az üveg-, az építőanyag-gyártás és a papíripar kapják. Az rendszerben uniós szinten mintegy 12 ezer cég vesz részt.

(MTI)