Nyolc évvel azután, hogy a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) az Ok-tat Kft. ügyében indított büntetőeljárás keretében csalással gyanúsította meg, a bíróság bűncselekmény hiányában minden vádpont alól jogerősen felmentette dr. Mihály Ottót, az Országos Közoktatási Intézet egykori főigazgatóját. Mihály ügyét elkülönítette a bíróság. Az úgynevezett Ok-tat-ügy tizenegy további vádlottjával szemben folytatódik a per. A közben megszüntetett KBI 1997-ben kezdett nyomozást csalás gyanújával több személy, köztük a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium (MKM) vezető munkatársai ellen, a főügyészség azonban csak 2001-ben emelt vádat.

Az egyik vádpont szerint 1995. december 3-án Szűcs Miklós, az MKM akkori tanügy-igazgatási főosztályvezetője a szakterületet felügyelő helyettes államtitkár nevében, levélben szólította föl Mihály Ottót, hogy írjon ki pályázatot informatikai, számítástechnikai, művészeti és szakoktatási területen tanártovábbképzésre. Mihály az utasítást végrehajtotta. A kiírás részletes szakmai követelményeket nem tartalmazott. A pályázatok benyújtási határidejét ugyanakkor december 31-re tűzte ki. A Közbeszerzési Értesítőn kívül azonban csak egy helyen, az mtv képújságjában tette közzé a felhívást. Három cég jelentkezett. Az egyetlen, formailag szabályos pályázó az Ok-tat Kft. volt, amelyről azonban csak később, lényegében a rendőrségi eljárás során derült ki, hogy még nem is létezett, amikor 1996. január 3-án az OKI értesítette, hogy az ő pályázatát fogadta el a bírálóbizottság, amit egy személyben a főigazgató alkotott, igaz, ő a döntés előtt konzultált a helyettes államtitkárt helyettesítő Szűcs Miklóssal.

A vádirat szerint jó kapcsolatokkal rendelkező vállalkozók azért alapíttatták a későbbi elsőrendű vádlottal, Bujka Rezsőnével - dr. Tóth Erika adataival és személyi igazolványával viszszaélve - az Ok-tat Kft.-t, hogy fiktív pályamunkákkal jelentős összegeket szerezzenek. Az ügyészség azzal vádolta Mihály Ottót, hogy annak ellenére kötött szerződést az Ok-tat Kft.-vel, hogy tudta: a teljesítéshez szükséges fedezet nem áll az OKI rendelkezésére. Felrótta az ügyészség azt is, hogy fenntartások nélkül elfogadta az Ok-tat pályázatában megjelölt 297 millió 895 ezer forintos költséget. A KBI csalással gyanúsította Mihályt, az ügyészség azonban hivatali visszaélésért emelt vádat ellene, mondván: szándékosan szegte meg a röviddel azelőtt hatályba lépő közbeszerzési törvényt, s jogtalan előnyhöz juttatta az Ok-tat Kft.-t. Az Ok-tat az OKI-tól átutalt összegért érdemi munkát szinte nem is végzett. A pénzt a vállalkozók és a minisztériumi tisztviselők elosztották.

Szekér Gyula ügyvéd, Mihály Ottó védője elmondta: bár kezdettől indítványozta, hogy védencével szemben szüntessék meg az eljárást, mert - nem lévén hivatalos személy - el sem követhette a hivatali visszaélés bűntettét, a bíróság lefolytatta az eljárást. - A bíróság tisztázni akarta, hogy ügyfelemmel kapcsolatban a feltárt tényállás alapján más bűncselekmény vádja felvetődhet-e. Miután tisztázták szerepét, a bíróság csütörtökön az ő ügyét elkülönítette a többi vádlottétól, és bűncselekmény hiányában felmentette minden vád alól. Mivel az ügyész egyetértett a döntéssel, és nem fellebbezett, az ítélet jogerős.

Mihály Ottót az Ok-tat-ügy kirobbanása után azonnali hatállyal menesztették az OKI éléről. Munkaügyi pert indított a tárca ellen, amit megnyert. A döntésről telefonon értesítette munkáltatóját, de mire visszaért a hivatalába, újra kirúgták. A végkielégítését is csak akkor fizették ki, amikor végrehajtási eljárást kezdeményezett.