Golfháború a tatai Öreg-tónál
- Ha ez megtörténik, akkor a kisváros legfontosabb természeti értéke károsul - mondja Lendik József, a Tatai Öreg-tóért közalapítvány elnöke, akivel míves vas- és cserépkályhákkal berendezett irodájában beszélgetünk. Az egyik polcról terjedelmes tanulmányt emel le. Azt a felmérést, amely szerint a tatai fiatalok a település legfőbb értékének a tavat tekintik.
- A tó, és a végénél lévő erdő a város jellegzetes turisztikai adottsága, amelyre idegenforgalmat lehet építeni, a helybeli embereknek is pihenési lehetőséget ad - teszi hozzá Lendik József. Azt mondja: elfogadja, hogy a golf környezetbarát sport, de ne az erdőből vegyenek el miatta egy darabot. A tó mellett szükség van egy ökológiai folyosóra, amelyről egyébként helyi önkormányzati rendelet is született.
Lendik József az Alkotmánybíróság álláspontját is idézi, amelyet ugyan a Balaton területrendezésével kapcsolatban mondott ki a taláros testület, de - a közalapítvány vezetője szerint - a tatai állapotokra is tökéletesen ráillik, hiszen állami tulajdonú erdő sorsáról van szó. Íme a passzus: "Az állam nem élvez szabadságot abban, hogy a környezet állapotát romolni engedje, vagy akár a romlás kockázatát engedje."
- Egyelőre semmi más nem történt, csak elkészült egy hatásvizsgálat, ennek előtte pedig az önkormányzat elvi nyilatkozatban támogatta a golfpálya fejlesztését - állítja Major Dezső, a Tatai Mezőgazdasági Rt. vezérigazgatója, egyben a bővítés projektmenedzsere.
A hatástanulmány elkezdéséhez szükséges önkormányzati állásfoglalás visszavonását kérte korábban Czunyi Zoltán környezetvédelmi tanácsnok, városi képviselő - miként fogalmaz: a polgári oldalé. Amikor telefonon fölhívom, közli: nem kíván nyilatkozni, nehogy politikai szintre terelődjön az ügy.
Márkus Ferenc, a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi elnöke tatai lévén jól ismeri a történetet. Nem a golfpálya bővítése ellen emel szót, hanem annak területi iránya miatt.
- A bővítés nem a védett tótól távolodva, a véderdőtől kifele, a szomszédos szántók irányába halad - fogalmaz Márkus Ferenc -, hanem a védett értékek felé nyomul, azokat felzabálva terjeszkedik.
Megkérdezem Major Dezsőt, miért éppen az erdőt szemelték ki maguknak.
- Földalapú cserét szeretnénk végrehajtani - hangzik a válasz. - Az erdőrészért cserébe olyan szántót adnánk, amelyből szűrőterületet lehetne kialakítani a tó rehabilitációjának keretében. Ezen túl erdősítenénk, vagyis nem csökkentenénk a zöldterületet.
Közbevetem: némelyek szerint azért nem a másik irányba terjeszkednek, mert ott magántulajdonú termőföldek vannak, amelyeket igen drágán adnának el a tulajdonosaik. A vezérigazgató erre úgy fogalmaz:
- Nem pénzről van szó, hanem szándékról. Vannak olyan emberek, akik ragaszkodnak a földhöz akkor is, ha közben arról panaszkodnak, hogy ráfizetnek a növénytermesztésre.
Az egyik földtulajdonos viszont azt mondja:
- Nézze, majdnem mindegy, hogy magot vetek vagy bukfencet, a földalapú támogatást így is, úgy is megkapom. Ezért aztán eszem ágában sincs eladni a területemet.
Major Dezső elismeri: a pálya minőségét, vonzerejét javítja, ha erdő környékén, szép környezetben sportolhatnak az emberek.
- Meggyőződésem, hogy a golfpálya bővítése nem jár környezeti károkkal, a kivágott fák helyett új erdőt telepítünk. Tata további fejlődése szempontjából is jó úton járunk - bizonygatja a projektmenedzser.
- Miért akarják bővíteni a golfpályát? - kérdezem Dér Pétert, a tulajdonos és üzemeltető Old Lake Holding Rt. vezérigazgatóját, aki éppen egy finn csoportot fogad. Nyomukban egy másik csapat érkezik, egy cég hozta ide munkahelyi tréningre a munkatársait. A golfcentrum ugyanis konferenciáknak, tréningeknek is helyet ad.
- 1998-ban nyitottuk meg ezt a sportcentrumot, 18 lyukú, a nemzetközi standardok szerinti pályával - kezdi válaszát Dér Péter. - Ennek híre ment, a pályát megszerették a sportkedvelők, világversenyt tudtunk idehozni, s ha a színvonalat tartani, a minőségi turizmust meg fejleszteni akarjuk Tatán, akkor bővíteni kell a pályát és a szálláshelyeket, hogy versenyképesek maradjunk például a csehek kínálatával.
- Mi haszna van Tatának az önök golfpályájából? - tolmácsolom néhány helybeli kérdését.
- Tata mellett az autópályán elrobog az idegenforgalom - feleli a vezérigazgató. - Mi minőségi turizmust honosítunk meg. A golfosok négy-öt napig tartózkodnak egy helyen, van idejük megismerkedni a várossal, jelenlétükre szolgáltatásokat lehet építeni. Azonkívül a hazai gazdasági, pénzügyi, esetleg politikai döntéshozók közül is többen megfordulnak nálunk, ez pedig a városra nézve biztos, hogy előnyökkel jár.
- A helybeliek viszont úgy érzékelik, innen kirekesztik őket - jegyzem meg.
- A tatai és a városkörnyéki gyerekeket kiváló szakemberek ingyen megtanítják golfozni, s később is lehetőséget teremtünk nekik erre a sportra - mondja a vezérigazgató. Hozzáteszi: a sportcentrumban helybélieket foglalkoztatnak.
A golfpálya jelenleg 66,7 hektáron működik, 61 hektáros tervezett bővítéséből 54,8 hektár - Márkus Ferenc szerint - olyan természetvédelmi zónába esik, amely a veszélyeztetett élőhelyek és fajok védelme szempontjából rendkívül fontos.
- A hatályos helyi rendelet szerint a természetvédelmi terület aktív védelmi övezetében a földterületek művelési ágának, méretének, alakjának megváltoztatása tilos, hacsak az nem természeti érdek - idézi a rendeletet a WWF vezetője, majd így folytatja. - Úgy tudom, hogy az önkormányzat módosítani akarja a többszörösen védett terület határát, ezzel próbálja megkerülni a természetvédelmi előírásokat.
Az önkormányzatnál nem titkolják, hogy a településnek fontos a golfpálya. Bővítéséről Szabolcs Tivadar jegyző annyit mond:
- Az erdő az államé, a kincstár rendelkezik felőle. A golfpálya egy magántársaságé. Az önkormányzat hatósági jogokat gyakorol, de egyelőre nincs hatósági ügy, csupán hatástanulmányok készülnek. Ha döntési helyzetben leszünk, természetesen minden szempontot mérlegelünk majd.
