Becslések szerint a fővárosban ma 40-60 ezren választják a pedálozást a dugóban vesztegelés vagy a tömött buszok helyett. Ennyien próbálnának naponta munkába, iskolába vagy bevásárolni járni biciklivel, ha a rendszerváltás óta kiépült, 140 kilométernyi kerékpárút erre elegendő lenne. Egyelőre úgy tűnik, hosszú évekig marad az autók vagy a gyalogosok közötti, nem éppen veszélytelen cikázás.

- A budapesti kerékpárutak nem alkotnak összefüggő hálózatot, és ilyen tervről egyelőre nincs is tudomásunk - mondja Kőhalmi István, a Városi Biciklizés Barátai Egyesületének elnöke. - Ugyanakkor a már meglévők sem használhatók tökéletesen, hiszen a teljes budapesti úthálózat hetven százaléka gyalogosjárdán elkülönített biciklisáv - magyarázza. Jó példa erre a Bem rakpart. A főváros egyik legforgalmasabb gyalogossétányán kopott sárga felfestés árulkodik csak arról, hogy az, egyben közkedvelt kerékpárútvonal is. Már ha a Parlament és a Lánchíd alkotta panoráma látványa még erről a szerény jelzésről sem vonná el a gyalogosok figyelmét.

Kőhalmi elsősorban azt fájlalja, hogy ezzel a módszerrel a két környezetbarát közlekedési forma képviselőit, a gyalogosokat és a bicikliseket haragítják egymásra. Az elnök szerint 450 kilométernyi elkülönített kerékpárúttal vagy biciklisávval lehetne biztonságossá és mindenekelőtt népszerűvé tenni a városi kerékpáros közlekedést. (Bécsben számos kedvezmény és szolgáltatás mellett 800 kilométernyi kerékpárút áll a kerekezők rendelkezésére.)

- A Fővárosi Közgyűlés 1996-ban fogadott el egy hosszabb távú kerékpárút-fejlesztési javaslatot - tudtuk meg Tőkés Balázstól, a Főpolgármesteri Hivatal kerékpárügyben felelős munkatársától. A koncepcióban 320 kilométeres főhálózat megépítése szerepel, ám a 4-8 milliárd forintos beruházás befejezését legkorábban 2015-re tervezi a hivatal. Habár ez az összeg a közlekedésfejlesztésre szánt éves büdzsé alig egy százaléka, a kivitelezést csak más útfelújításokkal párhuzamosan kezdik el. A magyarázat szerint azért, hogy ne kelljen kétszer lezárni egy-egy adott útszakaszt. Az utóbbi két évben alig néhány kilométert sikerült haladni. Legutóbb például az Árpád híd járdájának felújításakor alakítottak ki biciklisávot.

- A költségvetési korlátok behatárolják a mozgásterünket - teszi hozzá Tőkés -, ennek ellenére a fővárosi önkormányzat az idén 180 millió forintot költ kerékpárutak építésére, illetve mintegy 300 új kerékpártároló létesítésére. Ez az összeg 4-9 kilométernyi bicikliutat takar.

Kőhalmi István szerint elsősorban a politikai akarat hiányáról árulkodik a lassúság, hiszen nemcsak az építkezés, de a már létező kerékpárutak karbantartása is akadozik. Úgy véli: mindenekelőtt szemléletváltásra volna szükség ahhoz, hogy Budapest kerékpárbarát várossá váljék, enyhítve ezzel a közlekedés és a környezetszennyezés egyre súlyosbodó problémáin.

A biciklizéshez kapcsolódó infrastruktúra legalább annyira szegényes, mint az úthálózat: hiányoznak a biztonságos kerékpártárolók a középületek, irodaházak, állomások környékén, és ma még az is ritkaságnak számít, hogy a munkahelyeken öltözőszekrények, zuhanyzók kialakításával tennék vonzóbbá a kerékpározást. Ennek olyan magától értetődőnek kellene lennie, mint hogy az autóval közlekedőknek parkolókat biztosítanak a cégek, vagy hozzájárulnak az üzemanyagköltséghez.

Nemzetközi tapasztalatok szerint megfelelő infrastruktúrával a kerékpározás aránya a városi közlekedésben akár 20-25 százalékosra is növelhető, ráadásul a felmérések szerint a kerékpárosok szívesebben állnak meg vásárolni, mint az autósok, így fellendítik a kiskereskedők forgalmát is. Négy-öt kilométeres távolságon - amennyit egy átlagos budapesti autós naponta megtesz - nemcsak olcsóbb és egészségesebb, de gyakran gyorsabb is a kerékpár.

Nem érdemes komolyabb összeget kerékpárút építésére fordítani, mert az eddig kialakított mintegy 140 kilométeres hálózatot is csak kevesen használják - jelentette ki egy tegnapi háttérbeszélgetésen Demszky Gábor. Hozzátette: a biciklizés előnyben részesítéséhez előbb "a közlekedés egész szerkezetében van szükség minőségi változásra".

Több ezer kerékpáros vett részt április 22-én a 'Kritikus Tömeg' elnevezésû felvonuláson. A civil szervezetek által megrendezett akcióval a résztvevõk a mindenkori város- és kerületfejlesztési tervek kidolgozóira akarnak hatni annak érdekében, hogy a