A lépés az első olyan lehetőség, amelyet az EU megtehet a megugrott árudömping legalább részbeni feltartóztatására. A vizsgálat 60 napja alatt „kötetlen konzultációkat” lehet folytatni a pekingi illetékesekkel, s ha ezek eredményre vezetnek, úgy az ügy nem kerül formálisan Genf, azaz a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) elé. Ha mégis, úgy Brüsszelnek további kilencven napot kell várnia a védzáradék alkalmazásával. Ez is csak egyes termékcsoportokra szólhat, s végső esetben is csak évekig tartható fent. Az EU mégis inkább azt várja, hogy a kínaiak vezetnek be önkorlátozást. 

Brüsszel lépését a textiliparban különösen érintett három EU-tagállam, Franciaország, Olaszország és Portugália, valamint az Euratex szakmai érdekképviseleti szövetség sürgette a legjobban – míg a szabadkereskedelmet pártoló britek és svédek ellenzik a leghevesebben. A „dömpingpánik” azt követően tört ki, hogy ismertté váltak az első adatok a kínai importkvóták januári eltörlése óta. A pulóverek és gyapjúmellények termékcsoportjában például 893 százalékkal, a nadrágoknál 201, míg a harisnyáknál 1940 (!) százalékkal nőtt a január-februári behozatal az előző év azonos időszakához képest – legalábbis a régi EU-tizenötöknél.

Az Euratex szerint már most naponta 750 állás szűnik meg Európában ebben az iparágban. A kínai textilipar közismerten óriási gyártókapacitással, alacsony költségen termel. Európai szakértők szerint az itteni textilipar felét-harmadát teheti tönkre. Az importkvóták eltörlése Kína WTO-tagságára vezethető vissza, amelyet Brüsszel is támogatott, mert más területeken óriási üzletet látott benne.