A szülők szerint ugyanis a jogszabályok nem tartalmaznak olyan egyértelmű rendelkezést, amely szerint a korábban érettségizett diákoknak, ha a hét többletpont érdekében az idén emelt szintű vizsgát tesznek, akkor ne az ehhez tartozó eredményt, hanem a korábbi években szerzett jobb osztályzataikat számítsák be a felvételin.

A gimnázium szülői munkaközössége pár hete aláírás-gyűjtési akcióba kezdett, mert igazságtalannak tartja az érettségi-felvételi pontszámítását. Egy jogalkotási hibából fakadóan ugyanis a korábban érettségizetteknek lehetőségük van a régi vagy az új matúrájuk pontjai közül a szerint választani, hogy melyik számukra a kedvezőbb. Az egyik rendelet szerint a régebben érettségizettek választhatnak: a régi matúrájuk vagy az újra megírt vizsgájuk eredményét számíttatják-e be. A másik jogszabály úgy szól: aki emelt szintű érettségit tesz, és legalább 33 százalékot ér el, hét többletpontot kap. E kettőt összeolvasva így az a régebben ötösre érettségizett fiatal, aki most legalább 33 százalékos emelt szintű érettségit tesz, megkapja a hét pluszpontot is, de nem a 33 százalékért járó 18, hanem a régi ötöséért járó 30 pontot kapja. A Városmajori Gimnáziumba járó diákok szülei szerint ez téves jogértelmezés. Levelükben azt írják: biztosak benne, hogy "a jogalkotónak nem az esélyegyenlőtlenség, illetve a magyarázatokkal kialakult téves jogszabály-értelmezéssel, a joggal való visszaélés megvalósítása volt a célja".

Sipos János közoktatási helyettes államtitkár kérdésünkre azt mondta: az AB egy 1992-es határozata szerint alkotmányellenes, ha a miniszterek állásfoglalást adnak ki, és azzal irányítanak, így Magyar Bálintnak nincs lehetősége irányelv kiadására. A kormány nemrégiben módosította a felvételiről szóló kormányrendeletet: az eltérő pontszámításból fakadó esélyegyenlőtlenséget a miniszter a felvételi keretszámok átcsoportosításával ellensúlyozhatja.