Egy magyar nőgyógyászt meghívtak Amerikába, hogy mentse meg egy fiatalasszony magzatát. A huszonöt éves kismamánál méhnyakrákot diagnosztizáltak, aminek a szülés lehetőségét is fenntartó kezelésére eddig nem ismertek megoldást. A Szent István Kórházban dolgozó orvoscsoport ma a világon az egyedüli, amelyik ilyen helyzetben segíteni tud. Dr. Ungár László főorvos, a Magyar Nőgyógyász Onkológus Társaság elnöke egy hete utazott New Yorkba.

- Nyolc éve dolgoztuk ki dr. Pálfai László és dr. Siklós Pál kollégámmal a módszert, amelylyel a méhnyakrákot úgy gyógyítjuk, hogy a betegek termékenyek maradhassanak. Úgy tudjuk operálni a daganatot, hogy az anyák az operáció után is képesek lesznek kihordani a magzatukat - mondja Ungár doktor. A módszert alkalmazzák már Japántól Ausztráliáig egy sor országban. Most a csapat ezt fejlesztette tovább. - Néhány hónapja a világon először operáltunk meg sikeresen egy negyvenéves asszonyt, aki akkor a terhesség harmadik hónapjában volt. Mindeddig ilyen műtétek mellett esélyünk sem volt megtartani a magzatot, a korai terhesség ugyanis nagyon veszélyes időszak. Megszületett már az első egészséges kisbaba, akinek édesanyja terhessége idején méhnyakrákműtéten esett át. A családnak ő az ötödik gyereke, és nagyon akarták ezt az újabbat is. Ezek után hívtak ki az amerikai kollégák, ott az első babáját várja a kismama, akit a múlt héten operáltunk - mondja Ungár László, aki szerint az ilyen problémák egyáltalán nem ritkák. A méhnyak daganata a méh támasztószövetein és szalagjain keresztül viszonylag kiszámítható, egyenes úton terjed a nyirokcsomókba, így ezeket együtt szokták eltávolítani. Az új eljárás lényege, hogy a szövetekről és a szalagokról sikerült leválasztani a méhtestet. A beavatkozás elsősorban korai terhesség esetén lehet eredményes. Ha a terhesség már a vége felé jár, többnyire kivárják, amíg megszületik a baba. Évente eddig több tíz magzatot veszítettek el a méhnyak daganata miatt, mostantól viszont elkerülhetők ezek a tragédiák. Ungár szerint Magyarországon a nőgyógyászati onkológia szervezetten működik, így a kollégák felismerik a bajokat, és oda küldik a betegeket, ahol a legjobb ellátást kapják. Annak ellenére, hogy e daganat az a ráktípus, amelyik szinte tökéletesen szűrhető, sőt, már az előjelei is kimutathatók, a szűrésekre nagyon kevesen mennek el. Évente ezer-ezerkétszáz új beteget regisztrálnak, s mind több fiatalt. Húsz éve a páciensek öt százaléka volt harmincöt évnél fiatalabb, ma ez az arány húsz százalék.

Magyarország daganatos megbetegedési és halálozási statisztikája sokkal rosszabb, mint a környező országoké. Ennek oka elsősorban az, hogy a szűrés nem kellő hatékonyságú. Hogy ebben mennyi az egyén felelőssége és mennyi a szűrési rendszereké, ezen
a szakemberek is vitáznak. Tény viszont, hogy a méhnyakrák az a betegség, amiben ma már nem lenne szabad meghalni. A hatékony szűréssel a megbetegedések száma is a harmadára csökkenhetne. Több gyerek szülése után
a statisztikák szerint nagyobb a veszély, mert ilyenkor
az anyák gyakran már kevésbé tudnak időt szakítani saját egészségükre. A legfrissebb adatok megdöbbentőek, hiszen a szűrőprogram keretében behívottaknak mindössze 3,9 százaléka ment el a szervezett méhnyakrákszűrésre.
Ez még akkor is nagyon kevés, ha sokaknál más keretek között ugyan, de elvégezték
a vizsgálatot. (K. J. V.)

Ultrahanggal nézik: egészséges-e a gyermek