Menhelyen búvó fantomcégek
Több céget is a Menhely Alapítvány címére jegyeztettek be - erről a Legfőbb Ügyészség tájékoztatta a közelmúltban az Igazságügyi Minisztériumot. Ezek a vállalkozások szinte bizonyosan valamilyen adóelkerülési praktikához szolgálnak háttérként, s a közterheket, illetve más tartozásokat éppúgy nem sikerül majd behajtani tőlük, mint azt a hajléktalanoknak vagy azonosíthatatlan külföldieknek hatalmas adóssággal eladott cégek esetében tapasztalhattuk. A tárca tegnapi sajtóbeszélgetésén mindazonáltal Hankó Faragó Miklós politikai államtitkár hangsúlyozta: a cégfantomizálás elleni fellépésnek a jog csupán az egyik eszköze. Szerinte hasonlóképpen fontos szerepe lehet az üzleti etikának, amelynek hiányára egyebek mellett az is figyelmeztet, hogy a vállalkozások bukását nem elsősorban a kifizetetlen közterhek felhalmozódása, hanem a körbetartozás okozza.
Az igazságügyi tárca a köztartozások behajthatósága, illetve a hitelezők védelme érdekében több törvénymódosításra is készül - közölte Gadó Gábor helyettes államtitkár. Ezek egyik elemeként határozottabban kívánnak fellépni a cégfantomizálás ellen, s például lehetővé tennék, hogy bizonyos esetekben vizsgálják az értékesítés pillanatában veszteséges cég eladójának jóhiszeműségét is. A cél nem a tulajdonosi jogok korlátozása - emelte ki Gadó -, vagyis nem a követelésekkel terhelt vállalkozások értékesítését kívánják megakadályozni. Ha azonban az adásvétel után a cég ellen felszámolási vagy csődeljárás indul, esetleg a vállalkozás törlését kezdeményezik - erre többek között akkor van lehetőség, amikor nem találják sem a telephelyet, sem a vezető tisztségviselőket -, a felszámoló, illetve az adósok bírósági eljárásban indítványozhatnák az eladó anyagi felelősségének megállapítását.
A ma hatályos szabályok szerint a felszámolt cég vezetői három évig nem tölthetnek be más vállalkozásban vezető tisztséget. Az általános tiltás helyett Gadó szerint a tényleges felelősséghez kell igazítani a szankciókat; vagyis az eltiltást a bíróság mondaná ki, és három évnél hosszabb időt is megszabhatna. Ugyancsak módosítanák a Btk. gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos egyes rendelkezéseit, hogy nagyobb mozgásteret biztosítsanak a gazdálkodással összefüggő döntésekhez, emellett szigorúbban büntetnék például a piaci versenyt korlátozó visszaéléseket.
A tervek között szerepel az is, hogy mindenki számára elérhető, közhiteles nyilvántartást hoznának létre, amely tartalmazná a cégfelszámolások, illetve a vállalkozásokkal szembeni végrehajtási eljárások fontosabb adatait, a vezető tisztségtől eltiltott személyeket, de akár a jelzáloggal terhelt cégvagyont is. Ugyancsak az átláthatóságot segíti majd elő, hogy a cégadatokat közzé kívánják tenni az interneten, és az elképzelések szerint ez a szolgáltatás térítésmentes lesz. Kérdésünkre a helyettes államtitkár elmondta: a cégbejegyzés szabályai is változhatnak, a cégiratok ellenjegyzésére feljogosított ügyvédek és közjegyzők felelnének az adatok hitelességéért. A felelősség érvényesítése érdekében viszont a dokumentumok benyújtása előtt hozzáférést kell biztosítani például a lakcímnyilvántartáshoz, mert így elkerülhető a vállalkozások nyilvánvalóan fiktív néven vagy címen történő nyilvántartásba vétele. A cégbíróságoktól azonban Gadó szerinte továbbra sem várható el, hogy maguk végezzenek hasonló ellenőrzést, hiszen a cégeljárásban kötelező a jogi képviselet.
A társasági törvényt, illetve a cégtörvényt érintő módosításokat - a kormány határozata szerint - legkésőbb szeptemberig a kabinet elé kívánják terjeszteni.
