A 66 éves egykori ferences rendi szerzetest 1985-ben éppen a megválasztott új pápa, Joseph Ratzinger bíboros vezette egyházi bíróság tiltotta el 1985-ben a misézéstől.

Boff az Estado brazil hírügynökségnek nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy XVI. Benedek "többet törődik majd az emberiséggel, mint az egyházzal", továbbá fenntartja a párbeszédet a többi egyházzal és a tudományos körökkel is.

Leonardo Boff, aki szerint II. János Pál pápa uralkodása idején 140 teológust sújtottak az övéhez hasonló büntetéssel, az AFP kérdésére leszögezte: nincs benne harag az új pápa iránt. Ugyanakkor úgy jellemezte XVI. Benedeket, akinek "kifinomult személyisége mögött hideg, világos, szívélyesség és néha könyörületesség nélküli intelligencia rejtőzik".

"Féltem az egyház jövőjét, mert radikalizálódni fog II. János Pál karizmája nélkül" - mondta Boff, aki 1992-ben felhagyott a papi hivatással, megnősült és gyermeke is született. Félelmét mindenekelőtt azzal indokolta, hogy XVI. Benedek doktrínája dogmatikus és emiatt sok keresztény el fogja hagyni a katolikus egyházat, mert nem viselik el ezt a merevséget. A bíborosok választásáról úgy vélekedett, hogy II. János Pál 26 éve alatt kialakult egyfajta konzervatív kultúra a Vatikánban és az egyházi elöljárók "egyszerű megoldást" kerestek.

A "felszabadítás teológiája" az 1960-as évek végén, a II. Vatikáni Zsinatot követően bontakozott ki Latin-Amerikában, amely a szegények sorsának javítását tekintette fő feladatának. Szociális programjával nagyban hozzájárult a földrész baloldali katolikus politikai mozgalmaihoz, amelyek jelenleg Brazíliát, Chilét és Uruguay-t is irányítják. Ennek egyik fő ellenfele Ratzinger bíboros volt, aki a mozgalmat "marxistának" bélyegezte.

Boff még a konklávé előtt adott interjújában kijelentette: Ratzinger egyike "az egyetemes katolikus egyház által legjobban gyűlölt bíborosoknak a Kúriából". Egyúttal annak a véleményének adott hangot, hogy soha nem lesz belőle pápa, mert "ezt a bíborosok intelligenciája nem engedné meg".
(MTI)