Bizonyos mértékig meglepetésnek tartja a holland de Volkskrant, hogy a konklávé a kúrai bíborosok egyikét választotta. Joseph Ratzinger ugyan "kiválóan képzett teológusnak számít, ám szinte semminemű lelkipásztori kapcsolata nincsen az egyház mindennapos gondjaival. A római egyház élére egy idős férfi került, aki isteni beavatkozás híján legföljebb csak átmeneti pápa lehet."

Sokan bizonyára örülnek annak, hogy a komorság és a kételyek korában Szent Péter kulcsai ismét sziklaszilárd kezekbe kerültek. Ugyanakkor egy ilyen korhoz inkább kívánhatna az ember olyan egyházfőt, aki a nagyvonalúság, a szabadság, a humor és a jóság terén tűnik ki. XVI. Benedeket azonban nem ilyen fából faragták - olvasható az amszterdami Trouw (Hűség) hasábjain.

A konzervatív lengyel Rzeczpospolita szerint nem II. János Pál utódának kell az összes égető problémát megoldania, viszont olyan embernek kell lennie, akinek hite eleven, s aki Isten evilági jelenlétéről tesz tanúságot.

Ennél reakciósabb választási eredmény már nem is születhetett volna a Sixtus-kápolnában - vélekedik a liberális dán Politiken a német bíboros pápává választásáról. - A néhai Wojtyla pápa képviselte az egyház lágy, karizmatikus arcát, miközben partnere, a német Ratzinger bíboros kőkemény gondolkodóként szavatolta, hogy a bársonykesztyűben vaskéz rejtőzzék... A konklávé döntése nyomán folytatódik az ultrakonzervatív irányzat.

A konzervatív francia Le Figaro vitatja az új pápának kiosztott konzervatív jelző helyességét, emlékeztetve arra, hogy II. János Pállal szemben hasonló szemrehányások merültek föl. "Az, amit Nyugat-Európában bírálnak, a világ más részein helyeslésre talál. A katolikus hit: világvallás, ezért kerülni kellene az új egyházfő uralkodásával kapcsolatos elhamarkodott találgatásokat."

Olasz lapvélemények

Ellentmondásosan ítélik meg a szerdai olasz lapok a konklávé döntését, XVI. Benedek névválasztását a változások jegyében való folyamatosság jelének minősítve.

A Corriere della Sera Intellektuális pásztor szalagcímmel számolt be Joseph Ratzinger pápává választásáról, a La Repubblica a modernség ellen kihívást intéző harcosról "Ratzinger egyházáról" ír. Az Il Messaggero viszont azt emeli ki, hogy a német pápát ismerők tagadják, hogy egy új inkvizítorról lenne szó, de elismerik, hogy egy erős kezű pápa lépett a trónra.

Az Il Giornale az igazság védelmezőjeként és a hit pápájaként méltatja Ratzingert, aki határozottan követi eszméit. A Libero "keresztény újraalapításról" ír, míg az Il Manifesto "hűvös örvendezésről" a pápaválasztás kapcsán. A Secolo d'Italia a nihilizmust elvető pápának minősíti az új egyházfőt, miközben az Il Giorno úgy véli, hogy Ratzinger pápa nagyon sok meglepetéssel szolgál majd a világnak. Az Il Sole 24 Ore gazdasági lap a katolikus identitás megszilárdítását látja a választásban, s a folyamatosságot és a meg nem alkuvást az új pápa személyében, az Il Piccolo pedig azon lamentál, hogy Róma "külföldi kézben" maradt.

A liberális La Repubblica szerint Ratzinger eleve hatalmas támogatottsággal érkezett a konklávéra, s az, hogy már a negyedik körben megszerezte a kétharmados többséget, azt jelzi, hogy ellenzéke nem tudott összefogni és megfelelő ellenjelölttel előállni. Ratzinger elődjéhez képest egészen más stílust képvisel, sokkal tartózkodóbb a tömegekkel, s ezt első beszéde is alátámasztotta.

A "vasbíboros" (Panzerkardinal) pápai identitásáról egyelőre korai még prognózisokat készíteni a torinói La Stampa szerint, habár Ratzingermegválasztása egyáltalában nem meglepetés. Meglepetés viszont névválasztása, az első világháború végének pápájára, illetve Európa védőszentjére való utalás. Egyfajta jelzése a "szaggatott folyamatosságnak", ami majd pápaságát jellemzi, hiszen nem lesz II. János Pál mása, s ezt nem is várták tőle megválasztói. De Ratzinger nem lesz lendületes "hitőr" sem, hiszen összetett személyisége, egyszerűsége és gazdag embersége nem erre utal, akárcsak az, hogy elmélyült tudós, kifinomult teológus, aki mindazonáltal könnyed beszélgetőpartner tud lenni - írta a La Stampa.

Francia lapok

A legesélyesebb jelölt, Joseph Ratzinger gyors pápává választása jelzi, hogy a katolikus egyház túllépett megosztottságán, és a közeljövőre egyértelmű konzervatív irányt jelölt ki magának - vélik egyöntetűen a szerdai francia napilapok.

A baloldali Libération az "egyház szemellenzőjének" minősíti Joseph Ratzingert, és pápává választását visszalépésnek értékeli a Vatikán történetében. Kiemeli, hogy régóta Ratzinger az első teológus pápa, és már II János Pál is az ő tanításait követte. Így XVI. Benedek egyszerűen csak "önmaga utóda lett". A párizsi lap szerint annak ellenére, hogy "a bíborosok nagy része tisztában van a szakadékkal, ami a társadalom fejlődése és a Vatikán irányvonala között tátong", a konklávé nem tudta a változtatás szándékát érvényre juttatni, és a "legkisebb rosszat" választotta, hogy megerősítse a "rendíthetetlen egyház" képét, amely egyedüliként hirdeti az igazságot. Egy "vénember" egyházfővé választásával az egyház nem fél bizonyítani eredetiségét "változatlanságában és közönyében a világ dolgaival szemben" - írja a Libération.

A Le Parisien szerint Ratzinger a "logikus megoldás egy olyan egyház részéről, amely nem akar kockáztatni, és nincs kész a forradalomra". A konzervatív Le Figaro kiemeli, hogy a gyors választással minden megosztottságot legyőzött a konklávé, hogy egy "szinte tökéletes egyetértésben" lévő egyház képét adja: a bíborosok "Isten atlétáját" választották pápává.
Bár Ratzinger bíboros reformellenes teológusként sokszor kritizálta a Vatikán nyitását, XVI. Benedek pápaként azon lesz - a francia lap szerint -, hogy megtartsa az egyház vonzerejét. Az új pápára "jelentős feladat" vár, nemcsak azért, mert az őt megelőző pápa "a század egyik óriása volt, hanem mert ha új területeket nem is tudott meghódítani, óriási képet adott a pápaságnak" - zárja értékelését a Le Figaro.

Orosz vélemények

Egy orosz lap szerint XVI. Benedek személye nem kecsegtet a római katolikus és az orosz ortodox egyház közötti ellentétek gyors elsimításával.

"Éppen Joseph Ratzinger bíboros készítette elő az (általa vezetett) Hittani Kongregáció 2000-ben kibocsátott dokumentumát, amely megszüntette a 'nővéregyházak' kifejezés használatát az ortodox egyházakkal folytatott párbeszédben. Ez a körülmény gátjává vált az elhunyt II. János Pál pápa és II. Alekszij orosz ortodox pátriárka találkozójának" - emlékeztetett a Gazeta szerdai számában. "Ratzinger az utóbbi időben annak az irányzatnak az élén állt, amely nehezítette a Vatikán és Moszkva kapcsolatait. Ihletője volt a katolikus egyház 'anyaként és nevelőnőként' folytatott ideológiai terjeszkedésének azokon a területeken, amelyek ezer éve az orosz ortodox egyház gondjában vannak" - fejtegette a liberális moszkvai lap.

"II. Alekszij pátriárka néhány napja reményét fejezte ki, hogy az új pápaság kibékítheti a (katolikus és ortodox) egyházakat. Ezeket a reményeket a kedden bejelentett új pápa személye bizonytalanná teszi" - vélte a Gazeta.

Ezzel szemben egy orosz ortodox teológiatanár biztosra vette, hogy Ratzinger bíboros pápasága alatt gyengülni fog a katolikusok missziós (térítő) tevékenysége Oroszországban, elősegítve a kapcsolatok egyik fő problémájának megoldását. Az új pápa német és elődje lengyel származására utalva, Andrej Kurajev diakónus rámutatott a német és a lengyel katolikusok Oroszországhoz fűződő érzelmeinek különbözőségére.

"A második világháború után a német katolikus egyházmegyék Oroszországhoz való viszonya nagyon érzékennyé vált, jóvá akarják tenni azokat a tragédiákat, amelyeket a tornyukon keresztet viselő német tankok okoztak... A lengyel hívők szemében viszont Oroszország az agresszió jelképének számít" - mondta Kurajev az Interfaxnak.

Kurajev már csak azért is a katolikus-ortodox párbeszéd "lélektani atomszférájának" kedvező változását jósolta, mert Ratzinger bíboros, aki ifjú korában szolgált a hitleri Németország hadseregében, mindig emlékezni fog erre. "Tisztában van vele, hogy ezt az életrajzi adatát bármikor felhánytorgathatják, s így nagyon óvatosan és gondosan alakítja majd keleti politikáját" - érvelt a diakónus.
(MTI)