Ha minden nő legalább két gyereket szülne, közel jutnánk ahhoz, hogy megállítsuk a honi népességcsökkenést, ami egyébként nem tér el az európai trendektől - hangzott el a Kárpátok Szociális Alapítvány és a Polgári Magyarországért Alapítvány konferenciáján. A stagnáló vagy csökkenő lélekszám és az idősek növekvő aránya az időskorúak eltartásának kérdéseit is fölveti.

- Ha az unióban 76 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt, akkor lennének szinten tarthatók az eltartási terhek - utalt az aggasztó helyzetre Vukovich Gabriella. A Demo-Stat demográfusa szerint a népesség csökkenéséhez a nők első házasságkötésének és gyermekvállalásának kitolódása is hozzájárul. A válások aránya emelkedik, a gyermekek harminc százaléka házasságon kívül születik. Uniós szinten a várható korstruktúra a legaggasztóbb: a 65 éves és annál idősebb népesség aránya ma 10-20 százalék között van, míg 2050-re már akár 35 százalék is lehet.

- Sem Magyarországon, sem a világban nem volt még olyan intézkedéssorozat, amely rendszerszerűen foglalkozott volna a népességfogyással - jelentette ki Lakner Zoltán. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója szerint a legtöbb család több gyermeket tart ideálisnak, mint amennyit nevel: így van ezzel minden harmadik európai család, és a magyar férfiak 35, a nők 31 százaléka. Lakner szerint a kérdés az, miért nem valósul meg az ideális családnagyság. A magyarázat a családtámogatási rendszerek bizonytalanságában, a családi és a munkahelyi célok és vágyak összeegyeztetési nehézségeiben, a nők karrierlehetőségeiben, a párkapcsolatok meggyengülésében keresendő.

Európa nem versenyezhet demográfiailag a világ többi részével - mondta Demény Pál magyar származású amerikai demográfus, az MTA külső tagja. A potenciális bevándorlóországok 2050-re várhatóan behozzák a legnépesebb tagállamok lélekszámának mai fölényét. Az uniós és az iszlám államok közti különbségek még szembetűnőbbek, ha a 15-20 év közti fiatalok 2020-ra várható arányát vetjük össze. Demény szerint a liberális bevándorlási politika átmenetileg enyhíthet ugyan a korszerkezet torzulásán, de csak azon az áron, hogy lényegesen átalakítja a befogadó társadalom kulturális és etnikai összetételét.