Herczog Edit (MSZP) - a vita egyetlen magyar résztvevője - az MTI-nek elmondta: Magyarország számára az árutermeléshez képest a legtöbb szolgáltatás kisebb tőkeigényű, és a jogszabály a tőkeszegény vállalkozásoknak komoly lehetőséget jelenthet. "Ahol én a nagy hátrányt látom, az a magyar vállalkozások információszegénysége" - tette hozzá, reményét fejezve ki, hogy ezt az érintettek felismerik és felkészülnek rá.

Az Európai Bizottság tavaly januárban elkészített szolgáltatási irányelvtervezete - amelyet az Európai Unió tagországai legutóbbi csúcstalálkozójukon eredeti formájában elutasítottak -, azt a célt szolgálja, hogy az egységes uniós belső piacot a szolgáltatások területére is kiterjesszék. Az ágazat jelenleg még jelentős részben nemzeti szolgáltatók kezében van az unióban, de közösségi szintű nyitása nagyon fontos lenne az EU versenyképességének növelése szempontjából, mert az unió gazdaságának mintegy 70 százalékát biztosító szektorról van szó.

Az irányelvtől a régebbi uniós országok lakossága meglehetősen tart, mert attól félnek, hogy a kelet-európai új tagállamokból olcsóbban dolgozni tudó szolgáltatók érkeznek oda, és kiszorítják a helyi szolgáltatókat. A direktíva a május 29-én az EU-alkotmányról álló francia lakosság egyik "mumusa", ezért szinte bizonyos, hogy kidolgozásában érdemi elmozdulás azt megelőzően nem várható - az EP most csak egy részéről vitázott, és ősznél előbb nem szavaz a jelentésről. Az új EU-tagállamok ugyanakkor szeretnék, ha ez a piac mielőbb teljesen szabaddá válna az uniós egész területén.

Az EP-vita középpontjában az úgynevezett származási ország elve állt, amely az eredeti javaslat szerint azt mondja ki, hogy a szolgáltató tevékenységére saját hazájának szabályai vonatkoznak, akármelyik tagországban szolgáltat is. A tagországok egy része attól tart, hogy az irányelv bevezetése emiatt szociális dömpinghez vezethet, vagyis az lehet a következménye, hogy az alacsonyabb munkabérekkel, költséggel működő külföldi vállalkozók megjelennek egy-egy ország belső piacán, s az ottani szabályokat, rendelkezéseket megkerülve kiszorítják a helyi vállalkozókat a szolgáltatásokból. Az EP jelentéstevője, Evelyne Gebhardt ezért most azt javasolta, hogy a származási ország elvét váltsák fel a kölcsönös elismerés elvével.

Herczog Edit felszólalásában egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a globalizációt és az uniót fenyegető öregedés hatását kizárólag az egységes piac teljes működtetésével lehet kiegyensúlyozni, és ennek legfontosabb eszköze a szolgáltatások közös piacának megteremtése. "Ez egy jó jogszabály" - hangoztatta, hozzátéve, hogy több területen módosításokat el tud képzelni.

Herczog úgy vélte, az alacsonyabb bérezés problémájára úgy lehet legjobban megoldást találni, ha az ellenértékek kiegyenlítődnek, tehát "ha a kelet-európai szolgáltatók ugyanazon minőségért ugyanolyan bért kapnak az unió területén, mint a nyugatiak. Ha ezt nem tudjuk megoldani, a feketepiac és az idegengyűlölet is erősödni fog" - mondta a képviselő asszony.

A kölcsönös elismerés elvéről Herczog Edit úgy vélte, az is elvezethet a közös szolgáltatási piac megvalósításához, de a származási ország elvével ez gyorsabban és hatékonyabban elérhető. Az elképzelhető, hogy a származási ország elvét bizonyos ágazatokban - ahol ez szükséges - további szabályozással egészítik ki, például az építőiparban a minimálbérrel, az egészségügyben vagy az oktatásban minimális szakmai követelményekkel ("ne lehessen mekkmestereknek működniük a piacon").

A magyar képviselő asszony a vitát értékelve azt mondta, az kiegyensúlyozott volt. Fontosnak ítélte, hogy számos régebbi tagállam is az új országok oldalára állt.

(forrás: MTI)